Részleges bontást kértek a budai étteremre, ahol Széchenyi és Wesselényi lakodalmát is tartották

Részleges bontást kértek a budai étteremre, ahol Széchenyi és Wesselényi lakodalmát is tartották

A Márvány utcai étterem, a Márványmenyasszony utácra néző homlokzata (Fotó: Google Maps)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Pár nappal a magyar kártya szülőhelyének számító, a Wichmann-kocsmáról is híres Kazinczy utca 55. szám alatti épület bontásáról szóló hírek után egy újabb történelmi épület tűnhet el Budapesten – jelentette a 24.hu. „Márvány utcai étterem, a Márványmenyasszony felett kezdtek gyűlni a sötét felhők: az I. kerületi Önkormányzat lapja, a Várnegyed december 17-i számának hasábjain megjelent helytörténeti anyag szerint ugyanis az 1793-ban, egy szőlősgazda által borkimérésként alapított patinás étterem épületére is lebontás várhat” – olvasható a hírportál cikkében.

– A reformkorban az épület a budaiak és pestiek egyik legfelkapottabb szórakozó- és találkozóhelyévé vált, a táncmulatságokon pedig némi túlzással moccanni sem igazán lehetett. A nevét jó eséllyel a Várszínházban 1836-ban debütált Zampa, a Márványmenyasszony című operáról kapó, de a névvel kapcsolatban változatos eredettörténeteket is útjára indító hely adott otthont gróf Széchenyi István 1836-os, illetve az árvízi hajósként is emlegetett báró Wesselényi Miklós 1845-ös lagzijának is, falai közt pedig a XIX. és XX. századi művészet legnagyobb alakjai – színészek, festők, és politikusok, illetve „szalmaözvegyek, és a pesti éjszaka pénzesebb alakjai” fordultak meg – írja a 24.hu.

Az önkormányzati lap megszólaltatta az I. kerület főépítészét, Csány Évát, akinek beszámolója szerint az új tulajdonosok 2020 végén keresték meg őt egy egyeztetésre, majd a kerületi kormányhivatalnál benyújtották az engedélykérelmüket az épület bontására, amire meg is volt minden joguk, hiszen a Márvány utca 6. nem élvez védettséget: a műemléki feltételeknek formailag nem felel meg, bontási tilalommal pedig épp ezért nem is ellátható.

– A rendszerváltás után a Márványmenyasszonyt privatizálták, majd az épület három tulajdonosváltás után 2020 őszére eljutott a Recontra Ingatlanhasznosító és Üzemeltető Szolgáltató Kft-hez, amely november 16-án tulajdonjog bejegyzés iránti kérelemmel fordult a földhivatalhoz – írja most a 24.hu.

A rendszerváltás után az éttermet privatizálták, majd az épület három tulajdonosváltás után 2020 őszére eljutott a Recontra Ingatlanhasznosító és Üzemeltető Szolgáltató Kft-hez, amely november 16-án tulajdonjog bejegyzés iránti kérelemmel fordult a földhivatalhoz. Ezt a hivatalos iratok szerint máig sem jegyezték be, az I. kerületi lap szerint azonban ez nem okozott problémát, így a tulajdonosváltással párhuzamosan az étterem bezárta a kapuit. Csány Éva arról is beszélt az önkormányzati lapnak, hogy az igazságügyi szakértővel alátámasztott vélemény szerint az udvarban lévő idős fák – köztük a hírességeket is látott gesztenyék – életveszélyesek, így mindegyiket ki kell vágni.

Az étterem belső udvara, terasza (Fotó: A Márványmenyasszony Étterem Facebook-oldala)

A kerületi főépítész szerint igyekeznek meggyőzni az épület tulajdonosát arról, hogy legalább az utcafrontot tartsa meg, így a földszint megmaradhatna jelenlegi formájában, felette pedig új emeletek épülhetnek.

A 24.hu beszámolója szerint ők talán hajlanak is rá, mivel a fővárosi kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályához eljuttatott bontási engedélykérés csak részleges bontásról szólt. Erről december 23-án döntés is született, így a munkák akár már 2021-ben elindulhatnak.

A hírportál cikkében emlékeztet rá, az építésügyi jogkörök 2020 márciusától a kerületi önkormányzatok, illetve a városvezetés kezéből a kormányhivatalokhoz vándoroltak, így néhány kivételtől eltekintve sem a főpolgármesternek és munkatársainak, sem a 2019 őszén megválasztott kerületi polgármestereknek nincs lehetőségük effektív védelmi vonalat nyújtani, de sokszor már a műemléki védettség sem nyújt védelmet.