Riporterek Határok Nélkül: Sierra Leone és Izrael között Magyarország

Riporterek Határok Nélkül: Sierra Leone és Izrael között Magyarország

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Vélhetően ezt sem teszi ki a kirakatba, azaz nem olvashatjuk majd címlapon a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány, azaz a Kesma által tulajdonolt lapokban azt, hogy a magyar sajtószabadság a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró-szervezet felmérése szerint immár a 87. azon a 180 országot tartalmazó listán, ahol Magyarország a problémás országok közé került. Noha tavaly sem volt sokkal jobb a helyzet, ám így is 14 pozíciót romlott a magyar sajtó szabadságának megítélése.

A Riporterek Határok Nélkül szervezet egyébként 2002 óta vizsgálja meg évről évre, mennyire érvényesül az egyes országokban a médiapluralizmus, a sajtó függetlensége, mennyire tartják tiszteletben, védik az újságírók szabadságát, testi épségét.

Nos, Magyarország 2011-ben még a 40. helyen állt ugyanezen a listán, míg 2016-ban a 71., egy évre rá már csak a 73., most pedig 87. a listán, azaz az Orbán-kormány ideje alatt 47 helyet estünk vissza a rangsorba. A sajtószabadság-lista első helyére a norvégok kerültek, őket követi Finnország, Svédország, Hollandia és Dánia, míg a 180-as lista végén Türkmenisztán áll, Észak-Koreát és Eritreát követve. Magyarország olyan országok társaságába került, mint Sierra Leone (86.) , Peru (85.), Izrael (88.), Bissau-Guinea (89.) és Szerbia (90).

A szabadság elillant lelke | Magyar Hang

A magyar szabadság és a magyar jövő ügye a mi ügyünk. Ahogy az elődeink tették, ideje nekünk is komolyan vennünk!

A szervezet valamennyi rangsorolt államról külön fejezetet készített el, így Magyarországról is. Amint ebben leírják, a magyar média tulajdonjogai még erősebben koncentrálódtak Orbán Viktor miniszterelnökkel szövetséges oligarchák kezében, míg a kormánykritikus sajtótermékek közül több bezárt, másokban a függetlenség abszolút nem biztosított, hiszen a kormányhoz közelálló üzletemberek a részvényesei, befektetői az adott sajtóterméknek.

Külön kitérnek a Kesma megalakulására, melyhez majd ötszáz újság, hírportál, televízió és rádió csatlakozott, ami egyrészt alapvető veszély a sajtópluralizmusra, másrészt a kormány közérdekű nemzeti lépésnek minősítette az sajtóalapítvány létrehozását, azaz a versenyhivatal nem vizsgálhatta, a médiaszektor képviselői tiltakozhattak ellene.

Milyen esélyei vannak a nyomtatott sajtónak a túlélésre? | Magyar Hang

Mik a piaci kilátások, és mi történik, ha az egyedi, nem központosított helyi nyomtatott sajtó eltűnik? Az Egyesült Államokban már akadnak erről felmérések, sajnos Magyarországon egyelőre nem készült olyan kutatás, amely kifejezetten ezt a folyamatot tárná fel.

Ami egyébként a teljes összképet illeti, a nemzetközi újságírói szervezet szerint a vizsgált országok mindössze 8 százalékában jó a helyzet sajtóügyileg, 16 százalékban kielégítő, míg az országok 37 százalékában már problematikus, 29 százalékban nehéz helyzetben, míg 11 százalékban nagyon komoly problémákkal küzd a média.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – Apokalipszis, Eurovízió, cancel culture