Rögös út vezet a kormány váróterméhez: a BOK Csarnokban jártunk
Az orosz-ukrán háború elől Ukrajnából menekülők a budapesti BOK csarnokban, ahol humanitárius tranzitpontot nyitott számukra a kormány a karitatív szervezetekkel együttműködve 2022. március 21-én (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

A hét elején saját kezébe vette a kormány az Ukrajnából érkező menekültek ellátását. Hétfőn a sajtót is beengedték egy órára az ideiglenes váróteremmé átalakított BOK Csarnokba, de Orbán Viktor is élt az alkalommal, ebből még – a szokásoknak megfelelően – egy Facebook posztja is született. Bár az újságírók látogatása engedélyhez kötött, a Magyar Hang megpróbálta „természetes fényben”, a sajtóbejárás keretein kívül látni a BOK Csarnok működését, a hatóságok és a velük együttműködő önkéntesek munkáját.

Először a csarnok „előszobájába”, Kőbánya-felső vasútállomásra mentünk: itt szállítják le a rendőrök a Záhony felől érkező, menekülteket szállító vonatok utasait (mint később kiderült, nem csak őket), majd irányítják át a száz-kétszáz fős csoportokat a BKK különjárataihoz.

Az állomás melletti parkolóban rendőrök nyújtózkodnak, a következő szerelvényt várják – mellettük két, oroszul beszélő tolmács: Szergej és egykori újságíró kollégánk, Hava Nikita. Szergej ukrán, Nikita orosz származású, a háborúról azonban mindketten ugyanúgy gondolkodnak: az üldözötteken segíteni kell, ott, és ahogy csak lehet. – Kemény történetek jutnak el hozzánk – meséli Szergej – „ezek a gyerekekkel vagy épp teljesen egyedül utazó nők nagyon kiszolgáltatottak. És ez remek alkalom a beteg agyúaknak, akik csak az alkalomra várnak. Tudunk olyan fiatal lányról, akit még Ukrajnában, a vonaton erőszakoltak meg, úton Magyarország felé. Másnak szexért ajánlottak fuvart: egy, a bombázások elől menekülő anya pedig csak azt nézi, hogy a gyerekei minél távolabb legyenek a mészárlástól, és ennek érdekében mindenre hajlandó”.

Nem kérdeznek, csak mennek

Az állomáson várakozó tucatnyi rendőr láttán ez távoli veszélynek tűnik. Időközben befut a vonat is: 100-150 utas száll le a különjáratról, túlnyomórészt nők és gyerekek, köztük egy-két családapa, mozgássérült férfi is. Szótlanul, törődötten vonszolják csomagjaikat a rendőrök és tolmácsok által mutatott irányba, babakocsis, bőröndös asszonyok menete árasztja el az aluljárót. Velük tartok, és egy buszra én is felszállok: senki nem figyeli, honnan jövök, az utasok egymással sem beszélgetnek.

„A szomszéd lakásból egy vadászgép állt ki” – menekültek történetei a Keleti pályaudvarról
Koncz Tamás

„A szomszéd lakásból egy vadászgép állt ki” – menekültek történetei a Keleti pályaudvarról

Jönnek karjukon a gyerekkel, mankóval, szatyorban hasas kutyát cipelve: a Keleti az ember tragédiájának alkalmi színtere lett, ahol ezrek számára az önkéntesek jelentették a reményt.

Apatikus csendben telik a negyedórás út is, amíg eljutunk a BOK Csarnokig. Itt, némi bizonytalanság után újabb ajtó nyílik meg a buszról leszállított menekültek előtt. Sodródom a tömeggel, át a beléptető rendszeren: kérdés nélkül kapok egy piros karszalagot, majd megnyílik előttem az állami tranzitzóna több ezer négyzetméteres birodalma. A jelek szerint gondosan felkészültek a tömegek érkezésére: állami vagy önkéntes tolmácsok, segélyszervezetek munkatársai várják az új csoportot; van melegbüfé, rögtönzött patika, orvosi ellátóhely, játszó- és pihenő sarok gyerekeknek, felnőtteknek. A berendezés, a terek kialakítása steril, de professzionális, az óriási társalgó például egy reptér várótermére emlékeztet.

Persze, az itt várakozóknak néha nincs hová mennie. Erről beszél a beregszászi járásból, Váriból érkező Klaudia is, miközben fél szemmel a babakocsiban alvó gyerekeit figyeli. – Végleg eljöttünk. Váriban az elmúlt hónapokban már megfizethetetlenül drága lett az élet, most már egyfolytában szólnak a szirénák is – mondja az asszony; ő még biztonságban érezheti magát, hiszen férje Alex némi ügyeskedés árán el tudott jönni vele, és átjutott a határon. – Két hétig az erdőben bujkáltam, nem akartam, hogy besorozzanak – meséli a férfi, aki nem először jár Magyarországon, korábban építkezéseken dolgozott itt. Reméli, hogy a későbbiekben is akad munkája, és szállás, ahol családját biztonságban tudhatja.

„A következő órában már a temetőben lehetsz” 

A Kijevből érkező Lisa civil életében egy gimnáziumban tanított. Akkor döntött a menekülés mellett, mikor rakétatámadás érte a lakása melletti tévétornyot. Otthona csodával határos módon épségben maradt, azonban nem akarta megvárni a folytatást: három napig utazott, míg Budapestre ért, innen pedig Lengyelországban élő nagynénjéhez tart. – A szüleim otthon maradtak, de nem tudom elképzelni, hogy hosszú távon kibírnám nélkülük – mondja, szomorkásan mosolyogva. Mint meséli, Csernyihivben élő barátait már elvesztette; hétfőn bombatámadás végzett velük, miközben élelmet próbáltak szerezni.

Lisa nagyon hálás volt a magyar önkéntesek által nyújtott segítségért, és örült, hogy két vonatút között valahol megpihenhetett. Beszámolója ugyanakkor rávilágított az állami menekültellátás hiányosságaira, amit a BOK Csarnok profi berendezése sem tudott feledtetni. – Románia felől érkeztünk, ott léptük át a magyar határt. Mutattuk az útleveleinket, de azt mondták rá, hogy nem érvényesek – idézi fel a történteket a kijevi lány, hozzátéve, hogy sokan pánikba estek, nem értették, hogy mi történik. A rendőrökkel nem volt tolmács, az utasok közül pedig ő beszélt egyedül angolul, ám végül nagy nehezen tisztázták, mi történik. (A magyar hatóságok nem fogadják el a román határ felől belépő ukrajnai menekültek régi, nem biometrikus útleveleit, és egy 30 napig érvényes igazolást adnak az érkezőknek – a szerk.) Kaptak egy igazolást arról, hogy ukrán állampolgárok, és egy ingyenjegyet Budapestig. Helyjegyet viszont vásárolnia kellett három euróért. A kérdésre – milyen most civilként Kijevben élni – azt mondja, a helyiek nagyon összetartóak. – Segítjük egymást, és minden pillanatnak örülünk, amikor együtt lehetünk és teszünk valamit. Hiszen az egyik órában még otthon vagy vagy az utcán sétálsz, a következőben pedig már a temetőben lehetsz – mondta Lisa.

Azt ő sem igazán értette, hogy a rendőrök miért próbálnak mindenkit a BOK-csarnokba terelni. Sok menekült ugyanis már Romániában nemzetközi járatra vásárol jegyet, és eleve Bécsig vagy Berlinig utaznának. Gyakran megesik, hogy a rendőrök őket is leszállítják, hiába mennének tovább – aztán, ha szerencséjük van a BOK Csarnokban kialakított jegypénztárakban beválthatják a régi jegyeiket. Rosszabb esetben viszont újat kell vásárolniuk.

Kár a kiürített pályaudvarokért

Nyilatkozónk beszámolóját megerősítette Siewert András, a Migration Aid vezetője is – a civil szervezet egyébként szintén helyet kapott a BOK-ban. – A menekülteket összekötő Facebook-csoportokban is írnak a kéretlen leszállításokról. A másik probléma, hogy a Keleti és Nyugati pályaudvarra továbbra is érkeznek menekültek, ott viszont már leépítették a fogadó és segítőrendszert. Legalább 30 olyan nemzetközi járat fut be Budapestre, amin ukrajnai menekültek is érkezhetnek, ők viszont nagyrészt tájékoztatás nélkül maradnak – mondta a Magyar Hangnak Siewert. Szerinte komolyan visszaesett a menekültek száma, mióta a kormány központosította az ellátást. Ám kell néhány nap ahhoz is, hogy kiderüljön: valóban kevesebben is érkeznek, vagy az információhiány miatt egyszerűen nem kerülnek kapcsolatba a segítő szervezetekkel.

Az ország legnagyobb menekültszállóját nyitotta meg a Migration Aid Budapesten
Albert Enikő

Az ország legnagyobb menekültszállóját nyitotta meg a Migration Aid Budapesten

Civil adományokból, állami segítség nélkül.

A felvázolt problémákkal kapcsolatban lapunk megkereste a Országos Rendőr-főkapitányság sajtószolgálatát. A rendőrség csütörtökön reggel reagált: mint válaszlevelükben írták, a rendőrség a Záhonytól különvonatokkal érkező menekülteket szállítja le Kőbánya-felsőnél, és kíséri tovább a BOK Csarnokhoz. „Azok az utasok, akik menetrend szerint érkező vonatokkal érkeznek és rendelkeznek a továbbutazáshoz szükséges érvényes menetjeggyel, a Keleti pályaudvarig tudnak közlekedni” - írták. Azt azonban nem magyarázták meg, hogyan lehet, hogy a BOK-ba Berlinbe, Bécsbe tartó, érvényes jeggyel rendelkező utasok is bekerültek.

A rendőrség szerint a tolmácsolással sincs gond a határon. Közlésük szerint a határon dolgozó ellátó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei rendőrök közül 15 fő beszél ukránul, 17 fő oroszul, 80 angolul és 5 fő németül. Eemellett 16 ukrán vagy orosz nyelvű tolmáccsal állnak szerződéses jogviszonyban, így "a tolmácsolási tevékenység minden időszakban biztosított."  A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányságnak 21 ukrán vagy orosz szerződése tolmács dolgozik, és saját állományukból hárman foglalkoznak tolmácsolással, de önkéntesek, kormányhivatalnokok, valamint a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói is segítik munkájukat. A rendőrök emellett háromnyelvű tájékoztató anyagot osztanak a menekültek között - közölte az ORFK - amiben a schengeni határátlépés feltételeit és az tovább utazás későbbi lehetőségeit mutatják be.

A rendőrség sajtóosztályától azt is megtudtuk, hogy február 24-e, azaz a háború kitörése óta összesen 19 jogsértés miatt intézkedtek a menekültválsággal kapcsolatban. Ebből az egyik eset egy molesztált menekült nőé volt, akit budapesti vendéglátója zaklatott. A férfi egy civil segélyszervezeten keresztül kínált szállást későbbi áldozatának, majd - mikor kettesben maradtak - meztelenre vetkőzött és önkielégíteni kezdett a befogadott nő előtt. A sértettet a segélyszervezet segítségével menekítették ki, zaklatója ellen szeméremsértés gyanújával indult eljárás.

 

A háború legfrissebb történéseiről itt olvashat!