Jogvédők a romákat sújtó egyenlőtlenségek felszámolása érdekében alkotmányozási javaslatokkal álltak elő. Egyelőre a jászladányi Tisza -sziget reagált pozitívan az indítványra, de a kezdeményezők más politikai szereplőkre is számítanak – írta a Jelen.
Néhány elkötelezett roma jogvédő, polgárjogi harcos úgy véli: ahhoz, hogy a jövőben ne hozhassanak például olyan oktatáspolitikai döntéseket a törvényhozók, mint amilyen a tankötelezettség időtartamának csökkentése vagy a szakképzés lerövidítése volt, szükség van az alkotmány (alaptörvény) módosítására. Mert szerintük a legmagasabb szintű jogszabályban kell rögzíteni azt, hogy a romák emancipációjának ne tehessenek keresztbe az egymást követő kormányok.
Ezért Kállai László, a rendszerváltást követő egyik legsúlyosabb oktatási szegregáció feltárásában, a jászladányi iskolaügyben ismertté vált roma aktivista, Glonczi László, nyíregyházi polgárjogi harcos, aki fáradhatatlanul küzd a romákat érő oktatási diszkrimináció ellen és Orsós János pedagógus, iskolalapító, a Dr. Ámbédkar Iskolát fenntartó buddhista egyesület elnöke alkotmányozási javaslatokat szövegeztek a romákat sújtó egyenlőtlenség felszámolása érdekében – írta meg a portál.
– Az 1989-es „demokratikus” rendszerváltás kudarcának egyik látványos területe, hogy a romák a magyar társadalom peremére szorultak. Nem lehet demokrácia az a rendszer, amelyben a lakosság 8 százalékát kitevő kisebbség lényegében politikai képviselet nélkül marad, várható élettartama évtizeddel rövidebb másokénál, és gyermekei rendre nem jutnak hozzá a munkaerőpiac által elvárt iskolázottsághoz – fogalmaznak az alkotmányozási javaslatokat megfogalmazó aktivisták, akik egyelőre hárman vannak, de reményeik szerint az országban több olyan aktivista is csatlakozni fog a kezdeményezésükhöz, akik elkötelezettek a roma emancipáció mellett. E megfontolások alapján kérik, hogy az Országgyűlés foglalja Alkotmányba a romáknak a magyar nemzethez való 600 éves idetartozását, amelyhez megfogalmaztak négy rendelkezést.
„1.§ Az Alkotmány mondja ki, hogy Magyarország a magyar nemzet részének tekinti a magyarul (vagy magyarul is) beszélő cigányokat, romákat. A nemzet a köztereken, a kulturális terekben és az iskolai tananyagban állítson emléket a roma hősöknek, a romák történelmi jelenlétének.
2.§ A magyar közigazgatás készítsen szociológiai eszközökkel rendszeres és nyilvános felmérést a romákat sújtó előítéletekről és hátrányokról az oktatás, a lakhatás, az egészségügy és a foglalkoztatás területén abból a célból, hogy a számszerűen mérhető tömeges egyenlőtlenségeket felszámolja vagy érzékelhetően csökkentse.
3.§ Az állami szervek, intézmények feladat- és hatásköri szabályozásában, valamint az egyházi és civil intézmények finanszírozásában és a diákok ösztöndíj rendszerének kialakításában az állam érvényesítse a halmozottan hátrányos helyzet felszámolására irányuló alkotmányos célkitűzéseket.
4.§ A népképviseleti szervek megválasztásakor legyen a pártok alkotmányos kötelessége, hogy a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok képviselete a jelölés folyamatától kezdve a lakossági arányaiknak megfelelően alakuljon” – olvasható az alkotmányozási javaslatban, amelyet egyelőre olyan alapnak tekintenek, amelyet közösen, pártok, szakértők bevonásával akár tovább lehet formálni.
– 35 éve volt egy rendszerváltás, de a romák ügyét valójában egyetlen rendszerváltó párt sem képviselte úgy, hogy az hathatós változásokat hozott volna. Kisebb-nagyobb törekvések ugyan voltak, de az alkotmányunk nem volt alkalmas arra, hogy a szegregációt erősítő oktatáspolitikai döntésekkel szemben képviselni tudtuk volna a roma gyerekek jogait. De nemcsak az oktatásban, hanem számos más területen is diszkriminációt szenvednek el a romák. Ez a helyzet Orbán Viktor lassan 15 éve tartó miniszterelnöksége alatt minden téren tovább súlyosbodott – fogalmazott a Jelennek Kállai László, aki a közelmúltban alakított Tisza-szigetet a jászladányi romák között, ami azt jelzi, hogy az alkotmányozási javaslataikhoz a 2026-os választásokon kormányváltó erőként felsejlő Tiszától is várnak támogatást. Persze, az antiszegregációs aktivisták az indítványához más politikai szereplőktől is várnak pozitív reagálást.
– Vannak törvénykezésre vonatkozó oktatáspolitikai javaslataink is. Az egyik az, hogy adják vissza az iskolákat az önkormányzatoknak. E mellett fontos, hogy emeljék vissza 18 évre a tankötelezettség korhatárát. Látjuk, mit okoz a 16 évre leszállított tankötelezettség. Tudjuk, mi lesz a gyerekeinkkel. Kiesnek az iskolából és örökre közmunkások lesznek – teszi hozzá a Jelennek Kállai László, aki szerint nem a hagyományőrzés kérdése vagy a kultúra az, ami a fő gondot jelenti most a cigányságnak, hanem a szociális problémák és az oktatási szegregáció. – Itt, Jászladányban minden pert megnyertünk, mégsem jutottak minőségi és diszkriminációmentes oktatáshoz a roma gyerekek. Jelenleg a településen van egy egyházi iskola, amely felerészben roma és nem roma, mert már nem tudják nem romákkal feltölteni az intézményt. És van egy állami iskola, ahová száz százalékban cigány gyerekek járnak – magyarázta. – Ez az utolsó cérnaszál – tette hozzá a Tisza felbukkanása kapcsán.
– Az elmúlt másfél évtizedben a kormánypárton kívül nemigen szólították meg a pártok a legszegényebb rétegeket, a vidékieket, és a cigányokat sem. Magyar Péteren azt látom, hogy emblematikus közösségekben jelenik meg. Ózdon a Hétes telepen vagy az ország legszegényebb településén, Csenyétén. A potenciális választóinak tudatára adja, hogy az itt élő szegény népréteggel dolog van, mert ők is a nemzet részei – ezek már Orsós János szavai, aki szintén részt vett az alkotmányozási javaslatok megszövegezésében. Orsós János szerint a Tisza felbukkanása fontos politikai lehetőség, mert talán esély van újra meghallani azt a hangot, amit másfél évtizede elhallgattattak.
– A jelenlegi sokadik kétharmad nagy valószínűséggel 2026-ban nem fog megismétlődni. Nem vagyok jós, de úgy érzem, hogy a közhangulatban benne van a változás, az emberek változásra vágynak. Emiatt a vágyakozás miatt gondolom azt, hogy az alkotmányhoz hozzá kellene nyúlni. Mert ahhoz, hogy a demokratikus értékeket, az emberi jogokat újra számon lehessen kérni az állami gépezet mozgásában, ahhoz ez elengedhetetlen lenne – indokolja részvételét az alkotmányozási javaslatok megszövegezésének munkálataiban Orsós János. – Azt szeretnénk elérni, hogy ha valóban fordulat lesz, akkor az terjedjen ki a cigányokra is. Örülünk, hogy nemzetiségi jogaink vannak, mint a ruszinoknak, horvátoknak, szlovákoknak és sorolhatnám. De a hazai cigányság a magyar nemzet része. Több száz éve itt élünk. És nem szeretném, ha a gyerekeinket külön, a többségtől elkülönítve oktatnák. És bár a szabad iskolaválasztás minden magyarnak joga, de nekünk jelenleg még sincs meg az a lehetőségünk, hogy szabadon iskolát választhassunk, mert látszik rajtunk, hogy nem vagyunk elég fehérek – fogalmaz, hozzátéve, hogy a nemzetnek egészként kell a hazai cigányokkal kapcsolatban gondolkodni. Orsós János a Jelennek azt mondta: a rendszerváltás kudarca indokolja, hogy miért kell alkotmányos alapdokumentumban rögzíteni a romákat sújtó egyenlőtlenség felszámolását. – Azért kell a legmagasabb szintű jogszabályban rögzíteni a romák esélyegyenlőségét, hogy ne fordulhasson az elő, hogy egy miniszterben felmerüljön: erőforrásnak vagy inkább tehernek tekinti-e a magyar cigányságot – fogalmazott. Ezzel – írja a Jelen – Balog Zoltán református püspökre utalt, aki éveken keresztül felelt az oktatásért. Ő beszélt így Tusványoson, néhány éve, a határon túli roma közösségekkel összefüggésben.
