Róna Péter nagyon nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy az ellenzék a köztársasági elnöki tisztségre jelölte. Úgy érzi, tisztességgel meg tudna felelni a pozíció támasztotta követelményeknek. Ahogy életében mostanáig mindig, így az államfői tisztséget betöltvén is ragaszkodna a függetlenséghez. Ugyanakkor hívő keresztény lévén tartaná magát a keresztény alapelvekhez, amelyre az Európai Unió épül, de nem akarná megosztani a magyar társadalmat a vallás mentén, nem állítaná szembe a hívőket a nem hívőkkel.
– Mikor és kitől tudta meg, hogy ön lesz az ellenzék köztársasági elnökjelöltje? Mit érzett ekkor?
– Vasárnap este, miután döntésre jutottak a pártok képviselői, felhívott Márki-Zay Péter, és ő közölte a hírt. Hogy mit éreztem? Nagyon nagy megtiszteltetésnek veszem, hogy engem kértek fel egy ilyen fontos közéleti tisztség esetleges betöltésére. Meg voltam illetődve.
– Mit szól a családja a felkérés hallatán?
– Bár tisztában voltak azzal, hogy szóba került a nevem a pártok közötti megbeszélések során, de úgy tűnik egyelőre még emésztik a dolgot, azonban láthatóan örülnek a felkérésnek.
– Mik voltak az előzmények? Jakab Péter bejelenéséből tudjuk, az ő ötlete volt, hogy ön legyen az ellenzék közös jelöltje.
– Jakab Péterrel egy hónappal ezelőtt az ország sorsát érintő több kérdésről is beszélgettünk. Akkor nem zárkóztam el a feltételes módban elhangzott kéréstől. Múlt héten a már konkrét felkérésre pedig rábólintottam, feltéve hogy a hat párt együttesen javasol a tisztségre.
– Sokan felvetik, hogy közel a 80-hoz, nem kellene ilyen tisztségre pályázni.
– Kétségtelen, hogy 79 éves vagyok, de szerencsére nem észlelek egészségi állapotomban olyan jeleket, amelyek arra utalnak, hogy leépülőben lennének szellemi képességeim, vagy bármi egyéb bajom lenne, fogyna az energiám. Ezt talán a közelmúltban megjelent írásaim is igazolják. Ugyanakkor nem tartom sértőnek ezeket a felvetéseket, hiszen bármikor bármi történhet az emberrel, bármelyik pillanatban magához szólíthat a Jóisten. Az is igaz azonban, hogy számos példa van arra, hogy hasonló korú államférfiak sikeresek. Csak hogy néhány példát említsek, nemrégiben választottak újjá a 81 éves Sergio Mattarella olasz államfőt, de mondhatnám a velem egyidős Joe Biden amerikai elnököt. Persze, az ellenkezőjére is akadnak példák.
– Mi a véleménye a felvetődött többi ellenzéki jelöltről?
– Mind Iványi Gábort, mind Elek Istvánt nagyszerű jelöltnek tartom. Őszintén szólva magamat egyáltalán nem tartottam esélyesnek, sokkal inkább azt gondoltam, Iványi Gábornak jut majd a megtisztelő felkérés.
– Tudjuk, hogy időnként Márki-Zay Pétert is segítette gazdasági, jogi tanácsokkal, de az Egységben Magyarországért kampányában nem vett részt közvetlenül. Ez azt jelenti, hogy semmilyen körülmények között nem akarja feladni önállóságát? Ez lenne köztársasági elnöki ars poeticája, a teljes függetlenség?
– Igen, a függetlenséget világ életemben nagyon fontosnak tartottam, még ha az bizonyos esetekben a karrierem rovására is ment. Ezt az álláspontot képviselem ma is, és ehhez ragaszkodnék köztársasági elnökként is. Persze nem csinálnék ebből nagy ügyet, látványos kinyilatkoztatásokat, egyszerűen így érzem magam jobban.
– Egyáltalán mit tart a köztársasági elnök legfontosabb feladatának a mai Magyarországon?
– Azt, amit az alaptörvény is rögzít, nevezetesen hogy a nemzet egységét képviselje, valamint védelmezze a demokráciát.
– Mit mond majd a 15 perces beszédben, ahol az ország nagy nyilvánossága hallhatja elképzeléseit? Fontosnak tartja ezt a parlamenti negyedórát?
– Fontosnak tartom, hogy az ország házában beszélhetek, különösen egy ilyen fontos tisztség betöltésével kapcsolatosan. Éppen ezért előzetesen semmit nem mondanék mondanivalómról március 10. előtt, mert alaposan át kell gondolnom, mit is szeretnék mondani.
– Önnek igen kiterjedt, évtizedekre visszatekintő kapcsolatrendszere van az Európai Unióban, számos ismert politikussal baráti viszonyt ápol. Gondolja, hogy köztársasági elnökként hatásosan tudna fellépni hazánk Nyugat-Európában egyre erőteljesebben erodálódó hitelességének visszaszerzése érdekében?
– Itt tulajdonképpen két kérdésről van szó. Az egyik az én ismeretségi köröm. Akikkel jó kapcsolatban voltam, vagyok, magam korabeliek, így közülük sokan már visszavonultak a közéleti aktivitástól. Vagyis létezik még ez az ismeretségi, baráti kör, de kétségtelenül kisebb, mint tíz évvel ezelőtt. A másik, hogy a köztársasági elnöknek nem feladata, hogy a kormánnyal szembe menjen. Az viszont feladatom lehetne köztársasági elnökként, hogy közelebb hozzam egymáshoz a nyugati és a magyar gondolkodást. Tény ugyanis, hogy nyugaton sokszor nem, vagy csak nehezen értik a magyarokat. Romano Prodi olasz politikus – aki akkor éppen az Európai Bizottság elnöki tisztét töltötte be – például kétségbeesetten hívott az uniós csatlakozási tárgyalások során, hogy nem érti, mit akarnak a magyarok. És nem egyszeri eseményről van szó, hiszen a trianoni tragédia is részben ennek a meg nem értésnek köszönhető.
– Közismert önről, hogy hívő, keresztény ember. Köztársasági elnöki munkájában lenne ezen elkötelezettségének nyoma?
– Meggyőződésem, hogy a keresztényi hit az Európai Unió alapköve: még a felvilágosodást követő szekuláris, sőt az ateista gondolkodásban is a kereszténység adta és adja a társadalom erkölcsi alapját. Ebben az értelemben igen, áthatnák tevékenységemet a keresztényi elvek. Köztársasági elnökként viszont a nemzet egységét kellene képviselnem, így semmiképpen nem akarnám megosztani a magyar társadalmat a vallás mentén, szembeállítani a hívőket a nem hívőkkel.
– Van olyan korábbi köztársasági elnök, akinek tevékenységét kiemelkedően jónak, esetleg követendőnek tartja?
– Göncz Árpád elnöki munkáját tudnám kiemelni, akivel éppen megválasztását követően találkoztam New Yorkban, de egyébként is igen jó viszonyban voltam vele, számos alkalommal találkoztunk. Külön megtiszteltetésnek tartom, hogy jelen volt 60. születésnapomon. Nagyon nagyra tartom az ő tevékenységét.
– A köztársasági elnöknek elvileg a nemzet egységét kell képviselni. Ön szerint képes erre egy pártpolitikus? Egyáltalán, milyen versenytársnak érzi Novák Katalint?
– Az a véleményem, hogy amennyiben valaki a köztársasági elnöki feladatkört hitelesen és őszintén be tudja tölteni, az alkalmas a tisztségre, függetlenül attól, hogy korábban ki volt. Egyébként pedig – a domonkos rend által működtetett oktatási intézmény oktatójaként is – az a véleményem, hogy ragaszkodni kellene a Biblia tanításához, vagyis hogy soha ne ítélkezzünk az emberekről, legfeljebb a cselekedetekről. Novák Katalint személyesen nem ismerem, munkásságát nem követtem részletesen, így nem tudok nyilatkozni vele kapcsolatban. Amennyiben a magyar választók úgy érzik, hogy a Fidesz jelöltje, Novák Katalin pártkatona, akkor nem sokkal a március 10-i köztársasági elnökválasztást követően lehetőségük van arra, hogy a választáson szavazataikkal mondják el erről véleményüket.
– Nem tart attól, hogy karaktergyilkos kampány indul ön ellen, hiszen alig hozták nyilvánosságra jelölését, máris azzal vádolják, hogy nincs professzori címe?
– Nem hiszem, hogy bármiféle támadás miatt is álmatlan éjszakáim lennének. A konkrét vádra pedig annyit tudok mondani, hogy valóban nincs professzori címem, mert amikor felkértek az Oxfordi Egyetemen a Blackfriars Hall tanárának, akkor már elmúltam hetven éves, így a szabályok szerint nem kaphattam professzori megbízást, viszont tagja vagyok a Blackfriars Hall tanári karának, továbbá az ELTE tiszteletbeli professzora vagyok. Egyebekben pontosan úgy dolgozom, mint egy professzor a Blackfriars Hallban.
– Mennyi lendületet érez az ellenzékben, mekkora az esély a kormányváltásra?
– Nem lévén választási szakértő, csak a felmérésekre hagyatkozhatom, azok pedig nagyon kiegyensúlyozott szavazati arányt valószínűsítenek.
