Friss adatok szerint 2020 decemberében az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszere 2250,5 milliárd forintos hiánnyal zárt, a tavalyi egész éves deficit ezzel 5548,6 milliárd forint lett – erősítette meg pénteken kiadott részletes jelentésében a Pénzügyminisztérium (PM).
Az uniós módszertan szerinti, vagyis eredményszemléletű GDP-arányos államháztartási hiány 2020-ban várhatóan 9 százalék körül lehet – tette hozzá a PM.
A központi költségvetés 4953,5 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 641,8 milliárd forintos hiánnyal zárta a tavalyi évet, az elkülönített állami pénzalapok 46,7 milliárd forintos többletet értek el.
A kormány év végi forrásbiztosító intézkedései mintegy 1200 milliárd forint többletkiadással jártak. Az év végi intézkedések keretében a kórházi adósságrendezésre 44,5 milliárd forintot fordított a kormány. Ezen túl gazdaságvédelmi, oktatási-nevelési és egészségügyi célokat, kulturális tevékenységek finanszírozását szolgálták a decemberi intézkedések – közölte a PM. Mint hozzátették, 2020-ban 614,7 milliárd forintot tettek ki a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések.
Az államadósság egy év alatt 7002,4 milliárd forinttal nőtt, és 2020 végén 36 684,3 milliárd forintot tett ki. A forintadósság 4880,2 forinttal 29 237,3 milliárd forintra emelkedett, és az összes adósság 79,7 százalékát tette ki.
Kérdés, hogy mi lesz idén: a tavaly nyáron elfogadott 2021-es költségvetést a kormány még 4,8 százalékos GDP-bővüléssel, mérsékelt, 3 százalékos inflációval és a maastrichti referenciaérték alatti, 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal tervezte. Ez persze a második hullám előtt volt, legutóbb a PM azt közölte, hogy a kormány 2021-re új, a GDP 6,5 százalékának megfelelő hiánycélt tűzött ki.
A tavalyi gazdaságpolitikai fordulatokba érdekes betekintést nyújt a Direkt36 írása, amely a 444.hu-n jelent meg, és a tavaszi valamint az őszi koronavírus-hullámra adott kormányzati reakciók különbségeinek igyekezett utánajárni. Cikkük szerint Orbán Viktor azért vonakodott az újabb korlátozások bejelentésével ősszel, mert az augusztusban kiadott második negyedéves GDP-adat sokkal rosszabb lett a vártnál.
Ennek megértéséhez tudni kell, hogy Matolcsy György MNB-elnök korábban többekkel is elhitette, hogy a járvány miatt a magyar gazdaság tavasszal mégsem zuhant akkorát, ezért a fideszesek kedvezőbb számot vártak. Így a második negyedévre mindössze 7 százalékos zuhanással számolt a jegybank, 10 százalékkal a józanabb Pénzügyminisztérium, a valóságban pedig 13,6 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP). Ekkora mértékű negyedéves zuhanást a magyar gazdaság még a 2008-2009-as világgazdasági válság idején sem szenvedett el.
A cikk szerint a vezető fideszes politikusok azért adtak hitelt Matolcsynak, mert egyfajta „varázslónak” tartják, „aki mond olyan dolgokat, ami racionálisan nem igazolható, de aztán később mégis bejönnek”.
Végül ennek a nem várt visszaesésnek a számlájára írható, hogy ősszel teljesen más modellt választott a kormány. A kormánypárti döntéshozók szerint ugyanis a GDP bővülése összefügg a választók úgynevezett konjunktúra-érzetével. Ha az emberek azt érzik, hogy nem haladnak egyről a kettőre, nem nő az életszínvonaluk, akkor elfordulhatnak a Fidesztől, és a 2022-es választás idejére erősödhet a kormányváltó hangulat.
Ennek az aggodalomnak tudja be a portál, hogy a következő hetekben – amikor egyre látványosabban megugrott a fertőzöttek száma – elkezdték a gazdasági szempontokat hangsúlyozni. A miniszterelnök szeptemberben ugyan nem beszélt arról nyíltan, hogy a gazdaságot helyezte az első helyre, és ezért ódzkodik a korlátozásoktól, de a tettek, vagyis a hatékony korlátozó intézkedések elmaradása ezt mutatta. Végül csak november elején, két lépésben vezették be az éjféli, később a nyolcórai kijárási tilalmat, valamint a digitális oktatást.
A Direkt36 fideszes forrásai szerint ekkorra már a közhangulat is megváltozott: belső mérések alapján az emberek jobban féltek novemberre a koronától, mint a munkanélküliségtől, és a választókkal aktívabb kapcsolatot ápoló vidéki fideszes politikusok is jelezték, hogy a választók elégedetlenkednek, több szigort várnak.
