Csaknem egy éve, tavaly májusban egy leleplező cikk jelent meg lapunkban és az Átlátszó oknyomozó portálon Szegény hívek gazdag papja címen arról, hogyan szerezte meg a Hit Gyülekezete vezető lelkésze az ATV kereskedelmi csatornát. (Bartus Laszlo Fesz lesz című könyve nyomán indultunk el.) A Bodoky Tamás és Lukács Csaba által jegyzet cikkben feltártuk, ahogyan egy bonyolult céghálózat részvételével zajló ügyletsorozat végén – egy liechtensteini offshore cég közbeékelődésével – Németh Sándor döntő befolyásra tett szert az ATV Zrt. fölött. Az ATV televíziós csatornát is üzemeltető cégben korábban a Hit Gyülekezete volt a többségi tulajdonos. Arról is írtunk, míg a Hit Gyülekezetének juttatott egyszázalékos felajánlások átlagos összege messze elmarad a többi egyházétól, a pünkösdi-karizmatikus, a magyar állam által bevett egyházként elismert újprotestáns felekezet mellett létrehozott cégbirodalom mégis látványosan prosperál.
A cikk miatt azóta hat különböző (!) jogi eljárást indított a kisegyház. Mivel a riport a nyomtatott Magyar Hang hetilap mellett a honlapon is megjelent, az Átlátszó oldalán pedig magyarul és angolul is, a Németh Sándor vezette egyház négy, egymástól független helyreigazítási pert indított. Németh Sándor és lánya, Németh (Kauzál) Alexandra egy további, ötödik keresettel (képmás jogellenes felhasználására hivatkozva) is beperelte az Átlátszót. Ezen kívül indult egy eljárás a NAIH (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság) előtt a Németh Sándor villájáról készült drónfelvétel miatt is, amit szintén az Átlátszó készített. A drónfelvétel tárgyában döntés még nem született, a megelőző öt eljárásban jórészt jogerősen lezárultak az ügyek, de akad olyan ügy, ami a Kúria előtt még így is tovább folyik. Eddig két bíróság bírói tanácsai összesen nyolc ítéletet hoztak az ügyekben és ezek közül hétben elutasították a kereseteket, az utolsó pedig három helyreigazítási kérelem közül egy esetében rendelte el a helyreigazítást.
Az Átlátszó blogján most egy hosszú cikk jelent meg arról a jelenségről, amikor valaki azért indítja el a lehető legtöbb jogi eljárást, hogy a jellemzően véges tartalékokkal rendelkező célpontját elhallgattassa, kifárassza, öncenzúrára késztesse. – Az egyetlen ATV-s cikk miatt három jogalapon összesen tehát hat eljárás indult, nyolc bírósági ítélet született eddig, és a felperesek elszántságát nézve lehet, hogy még féltávnál sem vagyunk. A nagyjából azonos tartalmú cikkekkel szembeni intenzív, több felperes által több jogalapon indított és ezidáig jórészt sikertelennek tűnő pereskedésről eszünkbe juthat a SLAPP jelensége. A Strategic Lawsuit Against Public Participation kifejezésből származó betűszó a civil közéleti részvétel elleni stratégiai pereskedés jelenségét takarja. Ilyenkor a sajtó vagy egy civil szervezet ellen valamelyik érintett szereplő (például egy tényfeltáró riport alanya) minden lehetséges eljárási eszközt igénybe vevő jogi offenzívába kezd, megindítva olyan eljárásokat is, amelyeknek a sikerére maga sem lát reális esélyt – írják a cikkben. Több jogrendszer már szabályozást is bevezetett a rosszhiszemű stratégiai pereskedés visszaszorítása érdekében, és több mint hatvan, a közélet átláthatóságért dolgozó civil szervezet és újságírószövetség javaslata az Európai Unió hatékony fellépését sürgeti e téren.
A Magyar Hang egyébként eddig az összes ellene indított sajtópert megnyerte, de az tény, hogy mind munkatársainktól, mind a velünk dolgozó ügyvédektől ezek a perek jelentős energiát és anyagi erőforrást vontak el, és ezeket hasznosabb lett volna jó cikkek elkészítésére fordítani. Az is fontos információ: ugyan mindkét esetben jogerősen nyertünk, de a kisegyház a perköltségünket ezidáig nem térítette meg.
