A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) szeptember 28-án fogja bejelenteni, melyik az a négy ügy, amit átkér magához más hatóságoktól – erről beszélt Unger Anna, a hatóság vezetője a HVG-nek. Arról is beszélt, hogy ő és Tasnády Katalin, a nyomozati elnökhelyettes is úgy gondolják, hogy egy-egy jellegzetes NER-ügytípust kell megnézniük és megvizsgálniuk. „A NER lusta volt. Ha egy dolog bevált, azt sokáig csinálták. Ha megtaláljuk a mintázatot, azt ki lehet próbálni a többire” – fogalmazott.
Unger Anna szerint nem lehet majd minden vagyont visszaszerezni, az Erzsébet-utalványok miatt kifizetett kártérítéseket például már nem lehet visszakérni senkitől, de például a túlárazott közbeszerzéseknél vagy a koncessziókból szerzett extra vagyonoknál van esélye erre. A közérdekű vagyonkezelő alapítványokból (kekva) kivett vagyonok esetében is lehet nyomozni, például érdemes ránézni, hogy szükség van-e háromszoros áron megtartott rendezvényekre. Fontos lesz szerinte megvizsgálni a magántőkealapokat is, amik szembe mentek az alaptörvénynek a közpénzügyi előírásaival, ezek ugyanis előírják, hogy a magyar állam csak nyílt, ismert tulajdonkörű szervezeteknek vagy jogi személyeknek juttathat vagyont. „És történtek olyan nettó vagyonjuttatások, amikor már nem is közbeszerzéssel több mint 600 milliárdos székházvásárlás történt, ami nagyon sok jogi kérdést vet fel” – mondta. Hozzátette, ő nem janicsároknak hívja a magántőkealapok mögött megbújó embereket, mint Magyar Péter, a maffiahasonlatot jobban szereti, és biztos benne, hogy lesznek olyan esetek, amikor sikerül majd eljutniuk a „bossig”, vagyis a maffiafőnökig.
