Nekünk nincs konkrét „ellenségünk”. Azért erősítjük a hadsereget, hogy ne akarjon senki belénk állni – mondta a Magyar Hírlapnak adott interjújában a honvédségi fejlesztésekről a Magyar Honvédség közelmúltban kinevezett parancsnoka. Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagy megfogalmazása szerint arra törekednek, hogy a fejlesztések révén legyen mihez nyúlni, azaz már előzőleg felhalmozzák a megfelelő emberi, anyagi és technikai készleteket azért, hogy senki ne akarjon belénk kötni.
A parancsnok megfogalmazása szerint a világ folyton változik, jöhetnek újabb és újabb fellángolások, ilyen-olyan fokú kihívások. – És ha nem készülünk föl, nem teszünk semmit, akkor vajon mi vár ránk? Ki véd meg bennünket? – tette fel a kérdéseket. Egyúttal felidézte, tudtuk-e 2019 őszén, hogy 2020 elején beüt a világjárvány, vagy akár azt, hogy Ukrajna szinte egyik pillanatról a másikra veszíti el területének jelentős részét. A válasz egyértelműen nem.
Ruszin-Szendi Romolusz beszélt a NATO kapcsán arról is, hogy nem kötelező automatikusan minden konfliktusba belesodródnunk pusztán azért, mert a szövetség tagjai vagyunk. Ezért létezik a tagállami vétó, és ezért szükséges a konszenzus. Hiszen a szövetségi érdekek nem feltétlenül egyeznek meg a nemzetállamokéval. – Egy adott kérdés, ami Washingtonból emígy, az Budapestről, Varsóból vagy Berlinből amúgy látszik, és akkor még nem említettük Pekinget – mondta. Ráadásul a nap végén minden kormány a saját állampolgáraiért tartozik elszámolással, nem máséért.
A washingtoni szerződés sokat idézett ötödik cikkelye a kollektív védelemről szól, ám ezt megelőzi a hármas paragrafus. Utóbbi azt írja elő, hogy minden állam köteles a saját védelme érdekében a maximumot megtenni. – A NATO támogatása nem lesz itt három perc alatt, nekünk viszont addig is kezdeni kellene magunkkal valamit – közölte.
