Magyar Péterben és Orbán Viktorban csak az a közös, hogy mindketten szeretik a történelmet és a lecsót, pedig konzervatív politikusként több hasonlóság is lehetne a két politikus között – erről beszélt a HVG-nek adott interjújában Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök. Mint mondta, ez is azt jelzi, hogy nagy szükség lenne egy nemzeti minimumra, amiről Magyar Péter is beszélt, olyan pontokra, amelyekben politikai hovatartozás nélkül mindenki egyetért.
Az interjúban a magát jobboldalinak tartó Ruszin-Szendi megerősíti: a délről érkező migrációt nagyobb fenyegetésnek tartja, mint Oroszországot, ezért szerinte a déli határzárat meg kellene erősíteni. Ugyanakkor leszögezte, hogy az orosz-ukrán háborúban Oroszországot tartja az agresszornak. „Ukrajna területi integritása mellett ki kell állni, de a legfontosabb, hogy Magyarországnak ki kell maradni a háborúból.”
Magyar Péterről csak jókat tud mondani, szerinte „ez az ember hisz az ügyben és a sajátjaiért megtesz mindent”. A Tisza pártban amolyan szakpolitikai tanácsadó szerepet tölt be, se párttag nem lesz, sem egyéni képviselő, a választási kampányban viszont részt akar venni, meg akarja győzni az embereket, hogy az ő szakterületén a Tisza kínál megoldást. Arra a kérdésre, hogy kormánytag lenne-e, Ruszin-Szendi azt mondta, „a Tiszában most nem pozíciókat, hanem feladatokat osztanak. Én is kaptam egy feladatot, megbeszéltük Péterrel, hogy miben segítek.”
A volt vezérkari főnök „nettó hülyeségnek” minősítette azokat az okokat, amelyek a sajtóban megjelentek arról, miért mentették föl 2023 tavaszán, iiváltképp azt, hogy nem sikerült harcászati szintről hadműveleti szintre emelnie a honvédséget.
„Mondani kellett valamit, és egy olyan fogalmat találtak, amit az átlagember nem is tud hová tenni. Ez egy olyan kifogás, ami jól hangzik, de nincsen szakmai alapja” – mondta erről a volt vezérkari főnök.
Megijedtek a nagyágyútól – egyre sorjáznak a kormányzati vádak Ruszin-Szendi Romulusz ellen
A volt vezérkari főnökre a honvédek is hallgatnak, kormányváltás esetén potenciális miniszter lehetne – vélik a lapunknak nyilatkozó szakértők.
Ruszin-Szendi az interjúban elmondta: amikor Orbán Viktor közölte vele, hogy megjelent a Magyar Közlönyben a felmentése, úgy érezte magát, „mint akit agyonvertek”. A miniszterelnöknek jelezte, hogy a törvény értelmében az ilyen fajta felmentése nem reális, de elmondása szerint Orbán azt válaszolta erre, hogy a jogászai szerint ez rendben van. „Akkor talán ki kell őket rúgni, mert nem értenek hozzá, feleltem.” Az egykori vezérkari főnök szerint az indok nélküli felmentésének mindenkire nézve rossz üzenete van, azt mutatja, hogy nincs jogbiztonság, a jogszabályokkal szemben is bármit meg lehet tenni.
Menesztése indokaként az is megjelent a kormányközeli sajtóban, hogy túl drágán építtetett magának szolgálati villát, az ügyben a honvédelmi miniszter is vizsgálatot indít. Erről a Hvg.hu-nak azt mondta, hogy az ingatlan nem az övé, az a mindenkori vezérkari főnöknek épült, a megrendelő a HM háttérintézménye volt, ő pedig egy minden luxust nélkülöző vidéki házban él.
Ruszin-Szendi Romulusz élő vitára hívja ki a „kaszinóminisztert”
A találkozó egy független televízióban zajlana, és a honvédség állapotát tárgyalnák meg.
Ruszin-Szendi szerint ő azt a koncepciót, hogy a 45 év feletti és 25 év szolgálati viszonnyal rendelkező katonák számát le kell építeni, „végrehajtásra kapta”, Orbán Viktor meg is kérdezte tőle, hogy vállalja-e, tudva, hogy ez mit jelent. Ő ezt vállalta, bár a megvalósítás nem úgy valósult meg, ahogy ő azt elképzelte: kapott egy listát, hogy kiket kell meneszteni, nem volt objektív szempont, ő pedig aztán, mint mondja, folyamatosan járt Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszterhez azzal, hogy „őt ne, őt ne, őt ne”. A folyamat végén 60 év feletti tábornokok maradtak a rendszerben, sok fiatalabb tisztet pedig „kipattintottak”. „Én tükörbe tudok nézni, pontosan tudom, hogy mit tettem egyes kollegákért és a rendszerért” – mondja a folyamatban betöltött szerepéről a Tisza tanácsadója.
