Állásfoglalást kért Schmidt Mária, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány főigazgatója a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökétől – értesült a magát Magyar Nemzetnek nevező újság. Az állásfoglalás a Magyar Hangot érinti.
A beadvány lényege: köteles-e a közfeladatot ellátó szerv a hozzá érkező terjedelmes közérdekű adatigénylésnek eleget tenni, ha olyan magyar szervezet, sajtótermék kéri az információkat, amelyet jelentős mértékben külföldről finanszíroznak. Schmidt Mária azt is felvetette a Lánczi Tamásnak címzett levelében, nem sérti vagy veszélyezteti-e Magyarország szuverenitását, ha egy közfeladatot ellátó szervnek – amely egyébként nagyrészt állami támogatásból működik – a tevékenységével kapcsolatos pénzügyi adatai külföldi szervezetek kezébe kerülhetnek.
A lap úgy tudja, a kérdés alapját az adja, hogy februárban „nagy mennyiségű adatot érintő közérdekű adatigénylés érkezett a Schmidt Mária vezette alapítványhoz a Magyar Hangtól. A főigazgató – úgy tudjuk – azzal érvelt: miután közismert, hogy a lap működését külföldről is finanszírozzák, felvetődik a kérdés, nem aggályos-e hazánk szuverenitása szempontjából, ha egy közfeladatot ellátó szerv működésére vonatkozó adathalmaz, amely információt nyújt a magyar állam működéséről is, egy külföldről pénzelt, külföldi érdekeket érvényesítő sajtótermékhez kerül. Az adatok ugyanis végső soron – Schmidt Mária okfejtése szerint – nagy valószínűséggel külföldi szervezetek kezébe kerülnek” – így a Magyar Nemzet, amely szerint a főigazgató arra kérte Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét, hogy ha a jelenlegi jogszabályok alapján nincs is mód az ilyen szervezetektől érkező közérdekű adatigénylések teljesítésének megtagadására, de szuverenitásvédelmi szempontból aggályosnak tartja ezt fajta információszolgáltatást, akkor tegye meg a szükséges lépéseket a probléma megnyugtató megoldásáért. A magát Magyar Nemzetnek nevező lap értesülése szerint Lánczi Tamás válaszában azt hangsúlyozta: „a hivatal már többször szót emelt az ellen, hogy a külföldről finanszírozott politikai nyomásgyakorló szervezetek, így médiumok is, a magyar államtól és annak szerveitől nagy mennyiségű adatot nyernek ki, amelyet ellenőrizhetetlen külföldi adatbázisokba töltenek fel. A hivatal elnöke szerint ezáltal az adatigénylések nem a magyar állampolgárok tájékoztatását, hanem idegen hatalmak érdekeit szolgálják. Információnk szerint ezt meggátolandó konkrét javaslatokat küldött a hivatal a jogalkotónak.” Ugyanakkor – teszi hozzá a cikk magát föl nem tüntető szerzője – a Schmidt Mária által felvetett konkrét ügyben jelenleg a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság az illetékes, ezért kérdéseket intéztek a Péterfalvi Attila vezette szervezethez.
Tény, lapunk valóban közérdekű adatigényléssel fordult Schmidt Máriához, melyben arra voltunk kíváncsiak, hogyan költötték el azt a 3,9 milliárd forintot, amit a Puskás Múzeum létrehozására kaptak. A válaszadási határidő február 25-én lejárt.
