Csurka István hivatása, vallása a magyarság sorsa volt, és csak ez érdekelte, ez fűtötte – hangsúlyozta a Terror Háza Múzeum főigazgatója szombaton Lakitelken. Schmidt Mária Csurka István író, politikus szobrának avatóünnepségén a lakitelki Hungarikum Ligetben úgy fogalmazott: Csurka István a magyar rendszerváltozás meghatározó alakja, a magyarság ügyének, megmaradásának harcosa volt. Kiemelt szerepet játszott a „kiégett és elbizonytalanodott kommunista diktatúra válságának elmélyítésében”, cselekvő szerepet játszott a megbuktatásában és a kiépülő új Magyarország megszületésében.
A főigazgató úgy véli, Csurka politikusként és íróként is egyaránt azért küzdött, hogy „a magyarok felemeljék a fejüket, öntudatra ébredjenek, és kiegyenesítsék a gerincüket”. A magyarok önérdekalapú politizálásának a szószólója volt, ezért kikiáltották a demokrácia ellenségének.
Azok vádolták és illették ezzel, akik „a kommunista rendszer bukása után sem keltek fel a húsos fazekak mellől és akik a kommunista diktatúra működtetői és haszonélvezői voltak”, de mint mondta, Csurka ismerte, sőt kiismerte őket. – Amint Csurka a magyar nemzeti politizálás központi alakjává magasodott, szélsőséges, radikális, jobboldali, fasiszta, sőt náci, de főleg antiszemita és persze Nyugat- és Amerika-ellenessé vált, s így minden állítása, érve érvényét vesztette, nem játszották többé a darabjait, kiírták a magyar drámairodalomból – fűzte hozzá a történész.
Szájer József: Visszautasítom, hogy a politikai közösségünket homofóbnak minősítse
Szájer József visszatérő egykori politikus Orbán cérnájáról, sajtószabadságról, Moszkváról, valamint arról, hogy hogyan dolgozta fel, hogy a Fidesz homofób kampányt folytatott? Miben hibázott 2020-as botránya idején? Milyen közéleti ambíciói vannak? Interjú!
Schmidt Mária szerint Csurka István leplezte le először a Soros-hálózatot, tárta fel gyökereit, mutatta be céljait és hívta fel a figyelmet arra az „eminens veszélyre, amit ez a pénzosztó szervezet a szuverenitásunkra gyakorolt”, amiért rágalmazták, támadták és meg akarták félemlíteni. A főigazgató szólt arról is, hogy Csurka írásai, megszólalásai kellemetlen figyelmeztetések voltak, a realitással szembesítette a magyarokat, és diagnózisaiban szinte soha nem tévedett, majdnem mindenben igaza volt, csak rossz volt az időzítés. Hozzátette, nem neki „akartunk hinni, hanem a vágyainknak”. Kiemelte: Csurkának a magyarság sorsa volt az első, és ő a magyarság jövőjéért aggódott, ellenfelei pedig azért, hogy ne lepleződjön le foltos múltjuk.
Schmidt Mára úgy véli, Csurka Istvánt azért azonosították antiszemitaként, mert az nagyon is kapóra jött Magyarországon azoknak a zsidó származású kommunistáknak, akik a viselt dolgaikat firtató minden kérdést egyből antiszemita megnyilvánulásnak bélyegeztek, hogy ezzel ússzák meg az elszámoltatásukat.
Szatmáry Kristóf, a Fidesz országgyűlési képviselője köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy Csurka István a korát megelőző látnok volt. Mint mondta, lehet, hogy nem volt igaza a maga idejében, de hogy később sok mindenben igaza lett, azt az egykori ellenfelei sem tagadhatják. Ha személye vitákat is generált a múltban, életművének egyes elemei vitathatatlanul a magyar irodalomtörténet és a magyar történelem előremutató, megkerülhetetlen részét képezik manapság – tette hozzá, majd kiemelte: Csurka István a magyar nemzet igaz ügyének golyófogója volt.
A bronzszobrot Lantos Györgyi szobrászművész készítette, és Kókai Géza, Lakitelek lelkipásztora áldotta meg.
(MTI)
