Miközben javában pörög az „Oltás működik, Magyarország működik!” kampány, immár másfél hónapja folyamatosan növekszik. Október 1-jén a hivatalos jelentés szerint egy hétvége alatt (péntektől vasárnapig) 1492 fővel új fertőzöttet igazoltak, elhunyt 31 beteg, így a járvány áldozatainak száma már meghaladta az 30 200 főt. 560 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 87-en vannak lélegeztetőgépen.
A friss és az egy évvel ezelőtti statisztikákat összevetve elmondható, hogy a kormány azon várakozása, miszerint a negyedik hullám során a fertőzésszámhoz viszonyítva lényegesen kevesebb súlyos, kórházi, intenzív ápolásra szoruló esettel és elhalálozással lehet számolni, egyelőre nem igazolódik. Összehasonlításképp a második hullám felfutásakor, 2020 szeptembere utolsó napjaiban naponta hét-nyolcszázzal emelkedett a fertőzöttek száma, míg kórházban körülbelül hétszáz embert ápoltak, közülük 44-en voltak lélegeztetőgépen. Mostanában jóval kevesebb, napi két-háromszáz új fertőzöttet regisztrálnak, ugyanakkor a kórházi ellátásra szám szerint kevesebben, arányaiban azonban jóval többen, bő félezren szorulnak, közülük 87 részesül gépi lélegeztetésben. A napi halálozások száma pedig hasonló: a negyedik hullám jelenlegi fázisában napi 8–13 ember haláláról szólnak a jelentések épp úgy, mint a tavalyi második hullám szeptemberi felfutásának idején.
Kincses Gyula: Megint későn lépnek
A Magyar Orvosi Kamara elnöke a már tartó negyedik hullámról, az összesítésre és kiértékelésre váró járványügyi adatokról, a szervezet kormánnyal való kapcsolatáról. Interjú!
Mindebből az a nem tudományos igényű következtetés vonható le, hogy az oltás – ahogy azt a kormányzati kampány is állítja – többnyire működik, de csak azoknál, akik beoltatták magukat. Az adatok most azt mutatják, hogy az egészségügy 61 százalékos átoltottság mellett is hasonló, vagy inkább nagyobb terhelésnek van kitéve, mint a második hullám felfutásakor és ami még szomorúbb, az áldozatok száma is tovább növekszik.
Az egészségügyi ellátórendszernek a jelenlegi terhelés nem okoz különösebb kihívást, de lehet arra számítani, hogy néhány hét elteltével nőni fog a súlyosabb esetek száma és ha nem is a tavaszi szinten, de ismét kell átcsoportosítani kapacitásokat kimondottan a súlyos covid-fertőzöttek ellátására – mondta lapunknak egy a második és harmadik hullámban is covid-intenzíven szolgáló aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos, akinek nevét azért nem írjuk le, mert munkáltatójától nem kapott engedélyt nyilatkozásra. Mint kifejtette, a vidéki kórházban, ahol jelenleg is szolgálatot teljesít, nincsenek kapacitásproblémák, a körülbelül tucatnyi koronavírusos beteg ellátása egyelőre nem okoz extra terhelést. Hozzátette azonban azt is, hogy azok, akik covidosan súlyos tüneteket produkálnak és kórházi vagy intenzív ellátásra szorulnak, kivétel nélkül oltatlanok. Ezért fontosnak tartaná, ha a járvány elleni védekezés nem merülne ki az oltakozásra való, az eddigi jelek szerint nem túl eredményes buzdításban, hanem a hagyományos megelőzési eszközöket – maszkhasználat, védettségi igazolvány – is alkalmaznánk.
A hazai egészségügyi szakemberek már hosszú hetek óta ugyanezt sürgetik (Merkely Bélát, a Semmelweis Egyetem rektorát, Orbán Viktor járványügyi főtanácsadóját leszámítva, aki inkább a kormányzati propagandához adja arcát és nevét). Szlávik Jánostól, a Dél-pesti Centrumkórház főorvosától kezdve Boldogkői Zsolt biológuson, az MTA doktorán át Kincses Gyuláig, a Magyar Orvosi Kamara elnökéig egyöntetűen állítják, hogy a járvány újbóli terjedése fékezhető lenne azzal, ha kötelezővé teszik a maszkhasználatot zárt térben, emellett a védettségi igazolvány meglétéhez kötnék a nem alapvető szolgáltatások igénybevételét. A kormány ettől továbbra is tartózkodik, érveik pedig mindeddig kimerültek a cikkünk elején említett kampányszlogenben. Ezt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szeptember közepén tartott kormányinfón – amelyről lapunk továbbra is ki van tiltva – mindössze annyival volt képes kiegészíteni, hogy a kormány nem kívánja a lezárások politikáját folytatni, Magyarország pedig az egyik legbiztonságosabb és legszabadabb ország, igaz, van két nagyvárosnyi (400 ezer), 60 év fölötti oltatlan ember, akik esetében hatalmas a kockázat. És lényegében ugyanezt erősítette meg a szerdai sajtótájékoztatóján is.
Így jött össze a portugál oltási csoda
Sok összetevő járult hozzá a sikerhez, többek között egy tengerész is. 84 százalékos átoltottságnál tart a dél-európai ország.
A nemzetközi statisztikákból jól látszik egyébiránt, hogy míg Dél- és Nyugat-Európában nagy a bizalom az oltások iránt – Portugáliában a lakosság 88 százaléka, Spanyolországban 80, Dániában 77, Németországban 67 százaléka rendelkezik két oltással –, addig Közép-Európában Magyarország vezet a 61 százalékos átoltottsági szinttel. Kicsivel jobb eredményre csak Ausztria volt képes, míg a régióban 55 százalék körüli oltottsági szint a jellemző, de Románia például a 30 százalékot sem éri el. Az oxfordi egyetem adatbázisa, az Our World In Data szerint ugyanakkor Magyarországon a régiós mezőnyben alacsony a megbetegedések száma – egyhetes gördülőátlagban Szlovéniában és Romániában is közel tízszer több covidost regisztráltak –, de rosszabb a helyzet Ausztriában, Csehországban és Szlovákiában is.
Máshol ugyanakkor szigorítanak: Ausztriában az intenzív ágyak kihasználtságához kötik az óvintézkedéseket, de az FFP2-es maszk használata már kötelező és bizonyos szolgáltatások igénybevételéhez szükséges a védettséget igazolni. Szlovákia több járásában és romániai nagyvárosokban éjszakai kijárási korlátozásokat léptettek életbe.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/40. számában jelent meg, október 1-jén.
