Semjén akcióban: a migrációra hivatkozva is keresztbe tennének az önkormányzatoknak
Orbán Viktor miniszterelnök (első sor, j), Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (első sor, b) és Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője (k) az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. május 19-én (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Ismét késő este, szerdán 21:59-kor érkezett a házelnökhöz törvényjavaslat a kormánypártoktól, a benyújtó Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, előadója Gulyás Gergely kancelláriaminiszter. Az 55 oldalas dokumentum ötödik oldalán, „Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
módosítása” fejezetben rejtettek el egy rövidke paragrafust, ami szembe megy, legalábbis mehet az önkormányzatok településrendezési szándékaival, méghozzá meglehetősen furcsa indokkal.

Arról a Népszava írt a napokban, hogy hat év alatt összességében több mint 639 milliárd forintot költött el a kormány a „menekültválsággal” kapcsolatos intézkedésekre. Ennek a 639 milliárdos összegnek a nagy részét, 591,4 milliárdot 2016 és 2020 között költötte el a kabinet. Pedig ebben az öt évben a 2015-ös nagy válság, a határzár kiépítése és a vonatkozó jogszabályok szigorítása után már alig érkeztek hozzánk menekültek. Ennek ellenére folyik el az adófizetők pénze, pontosan nem tudni, mire, lévén a részleteket a hatalom tíz évre titkosította. A folyamatosan fenntartott veszélyhelyzetre hivatkozva azonban a kormány eltérhet a normál közbeszerzési szabályoktól.

Bár migránsok alig érkeznek – 2020 szeptemberéig mindössze 103 regisztrált menedékkérőről számolt be a Központi Statisztikai Hivatal és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság –, a veszélyhelyzet másra is jó: olyan ügyekben is hivatkozási alapot jelent, amihez lényegében semmi köze a bevándorlásnak. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes újabb, az önkormányzatok jogköreit nyirbáló törvényjavaslatában az szerepel: a „Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén a Kormány rendeletben meghatározhatja az érintett építési övezet és építési telek vonatkozásában a településrendezési és építési követelményeket. A területileg érintett települési önkormányzat – a fővárosban a fővárosi vagy a kerületi önkormányzat – hatályban lévő településterveinek a Kormány rendeletében meghatározott szabályokkal ellentétes szabályai nem alkalmazhatóak.”

A törvényjavaslat lényegében azt tenné lehetővé a kormányzat számára, hogy az önkormányzat akaratával szembe menve átminősítsen területeket, akár zöldterületeken is beruházásokat valósíthasson meg. Leginkább útépítések esetében korábban is volt mód kisajátításokra, ami azonban hosszas egyeztetést és kártalanítási folyamatot igényelt. Hogy a jelenleg Magyarországon nem létező tömeges bevándorlásnak valójában mi köze van a településrendezéshez, nem derül ki a dokumentumból.

Február végén írt arról a sajtó, hogy egy kiszivárgott terv szerint kivenné a kormány a fővárosi és a megyei önkormányzatok kezéből a településszerkezeti terv készítésének jogát, illetve elvonná a többi településrendezési eszközt is. Így a helyhatóságoknak gyakorlatilag semmi beleszólásuk nem lesz abba, hogy mi épül a területükön, hiszen az építési hatósági jogkörök tavaly márciusi elvétele óta a településszerkezeti terv az egyetlen eszközük a beruházói vágyak mederben tartására.