Minden magyar megkaphatja az oltást és a magyar védettségi igazolványt is – közölte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyarország Barátai Alapítvány online konferenciáján hétfőn. A politikus azt mondta: Magyarország kétoldalú megállapodásokra törekszik a vakcinák elfogadásáról, de ha valamelyik ország nem fogadja el a magyar oltásokat, Magyarország nem ismeri el egyoldalúan az adott országban beadott oltásokat, mert „ez a szuverenitás feladása lenne”. Szerinte a kétoldalúság jogos elvárás, mert Magyarország csak hatékony oltóanyaggal oltott.
Semjén Zsolt a konferencián kifejtette, a magyar állam értelme és célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és a magyar emberek életminősége javuljon. Szerinte a magyar nemzet csak akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad. Ha eltűnne egy része, például a felvidéki vagy az erdélyi magyarság, megcsonkulna az egyetemes magyarság, ezért kérdésessé válna a magyar nemzet fennmaradása – fogalmazott. Hozzátette: „Minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, olyan sajátos értékgazdaság, amelyet csak az adott nemzet adhat az egyetemes emberiségnek”, ezért minden, ami csonkítja a nemzeti létet, az egyetemes értékgazdagságot csonkítja.
Semjén szerint a nemzeti létet megszüntetni kívánó internacionalizmus és a sovinizmus, amely más nemzet életjoga alapján kétségbe vonja más nemzet, nemzetiség jogát a létezéshez, szemben áll a magyar nemzetfogalommal; minden nemzetnek az a küldetése, hogy saját értékeit, örökségét megőrizze és megmutassa.
A miniszterelnök-helyettes beszélt arról is, hogy a magyar nemzetpolitika szerint identitásában meg kell erősíteni és őrizni a magyarságot, ezért a kormány támogatja a külhoni magyarokat: 2010-hez képest több mint tízszer annyit fordít az állam az identitás megőrzésére, a Kárpát-medencében ezer óvodát építettek vagy újítottak fel, háromezer templomot tataroztak és több százat építettek, az óvodától az egyetemig fenntartják, illetve támogatják a köz- és felsőoktatást. – A Kőrösi Csoma Sándor-program részeként több mint száz egyetemistát küldenek ki a külhoni magyarsághoz, hogy magyarul magyar történelmet, kultúrát tanítsanak az ott élőknek, azoknak a diaszpórában élőknek pedig, akik Magyarországon akarják egyetemi tanulmányaikat folytatni, ösztöndíjat adnak – tudatta.
Hozzátette, hogy a Kárpát-medencében gazdaságfejlesztést is végez a kormány, mert nem elég, hogy a magyarság meg tudja őrizni az identitását, ha nem tud megélni a szülőföldjén. „Az identitásőrzés és a gazdaságfejlesztés lehetővé teszi a magyarság fennmaradását” – hangsúlyozta. Semjén Zsolt beszámolt arról is, hogy már több mint 1,1 millió külhoni magyar kapta meg a magyar állampolgárságot. Ez a nemzet közjogi egyesítését jelenti, amely – mint mondta – az egyetlen válasz Trianonra.
A miniszterelnök-helyettes a magyarsághoz szólva úgy fogalmazott: „Mi számítunk önökre, rátok, és ti is mindig mindenben számíthattok Magyarországra, a magyar kormányra, számíthattok ránk!” Kérdésre válaszolva azt mondta: naiv vélekedés volt, hogy a határon túli magyarság problémáját megoldja majd az Európai Unióhoz csatlakozás. Javított ugyan a helyzeten, hiszen például az erdélyi magyarok könnyebben jöhetnek Magyarországra, de azt nem lehet állítani, hogy az uniós tagság megoldotta volna a problémát – vélekedett.
Hozzátette: az EU „hallani sem akar” a nemzetiségek vagy a vallási közösségek jogairól. Ezt mutatja szerinte a Minority SafePack is, amelyet az összegyűlt aláírások ellenére az Európai Bizottság lesöpört az asztalról. „Nem adjuk fel, újra és újra elő fogjuk hozni a nemzetiségek kérdését” – mondta.
Vizi E. Szilveszter, az alapítvány elnöke arról beszélt: a tíz éve alakult alapítvány fokozatosan fejlődik, fontos célja, hogy a sikeres magyarokat bemutassa Magyarországon, ezzel nemzeti öntudatra nevelve a magyar fiatalságot.
