Mi más, mint a weimari bauhaus-iskola századik évfordulója adhatná az idei Budapest100 apropóját! A Walter Gropius által alapított szellemi műhely számos magyar építész látásmódját formálta át, többen – Molnár Farkas, Forbát Alfréd, Berger Oti, Moholy-Nagy László, Weininger Ernő Stefán Henrik, Johan Hugó, Blüh Irén, Fodor Etel és Kárász Judit – diákként, vagy oktatóként is meghatározó szerepet játszottak az iskola életében.
A bauhaus valódi hatása itthon a húszas évek végétől volt tetten érhető, ami kitartott egészen második világháború utáni rövid, nyugodtabb időszakig, 1949-ben azonban a kommunista párt határozatban ítélte el és tiltotta meg a nyugati, kozmpolitának bélyegzett modernizmust. Noha a fővárosban számos luxusbérház és villa származik az 1920-30-as évekből, egyik sem színtiszta bauhaus-épület, a szikár, technicista és a praktikumra törekvő stílus Magyarországon, leginkább megrendelői nyomásra, a szecesszióval és az art decóval keveredett.
Impozáns márványborítású lépcsőházak, elegáns réz kiegészítők, letisztult formavilágú felülvilágítók, vízszintes ablakok – a modernista új hang karakteres stílusjegyei még ma is fel tudják verni az ingatlanárakat, pedig örökségvédelmi szempontból a stílus mintha még mindig mostohagyermeknek számítana, kevés ház van, amelyet az eredetinek megfelelő állapotban renoválnának, de puritán szépségük még így, kicsit kopottan is lenyűgöző.
Május 4-én,
szombaton és május 5-én, vasárnap megnyílnak a város jól
ismert és rejtett modernista épületei a Margit körúttól
Pasarétig, a Vízivárostól a Dobsinai utcáig, a Belgrád
rakparttól egészen az Istvánmezei útig. A Klauzál tér környékén
be lehet lesni abba a Dob utcai házba, ahol a Szomorú vasárnap
szerzője, Seress Rezső élt haláláig, megcsodálhatjuk a
panorámát annak a villának a tetejéről, ahol egykor Nádas Péter
gyermekként aludt a kandallópárkányon, vagy végigjárhatjuk a
Hársfa és Szövetség utca között húzódó modernista
lakóházakat.
A Barát utca
lehetetlennek tűnő sziget a VII. kerület Keleti pályaudvarhoz
közeli végén, olyan, mint egy pesti Napraforgó utca. Sokáig ez
volt a város névtelen utcája, aztán a rossz nyelvek szerint az
egyik itt lakó hölgy kétes üzlete után kapta a nevét, aki
barátnőit közvetítette ki tehetős úriembereknek. A Margit
körúton Kozma Lajos eredeti tervrajzait állítják ki az Átrium
Filmszínházban, de a közeli körliftjéről híres „Dugattyús
házat” is fel lehet fedezni, továbbá nyitva lesz az egykori
Trust Nyugdíjegyesület bérháza a szomszédos Margit körút 29.
alatt, amelynek tetejéről lélegzetelállító panoráma nyílik a
Parlamentre és a Gellért-hegyre.
Egész hétvégén
várja a városi zarándokokat a hajdani Magyar Leszámítoló és
Pénzváltó Bankalkalmazottai Nyugdíjintézetének bérháza a
Bajcsy-Zsilinszky úton, amely tetején egy férfi pihen, de
testközelből lehet látni a Szent István park legendás kék
lépcsőházát, illetve azt a tömböt is, ahol a Gyilkos a házban
van című, 1971-es krimit forgatták Major Tamással, Garas
Dezsővel, Feleki Kamill-lal, Márkus Lászlóval és Koós Jánossal.
A Rimanóczy
építészdinasztia két kiemelkedő alkotását is fel lehet
keresni: a korszak avantgárd építésze, Rimanóczy Gyula által
tervezett pasaréti templom lehetett volna Budapest első modern
temploma, ha az akkori konzervatív körök nem próbálják minden
lehetséges módon akadályozni az építését, így az Árkay
Bertalan által tervezett városmajori templom előbb lett készen,
de szikár modernsége miatt az is sokakban megütközést keltett.
Érdekes adalék, hogy a pasaréti templom üveg ablakait épp Árkay
felesége, Sztehló Lili festette. A templomhoz kapcsolódó
buszvégállomás is Rimanóczy Gyula munkáját dicséri, ahogy a
közeli Szakáts-villa is, amely Ferkai András építészettörténész
szerint a harmincas évek talán legjobb budai villája. Aki ide
látogat el, az titkokat tudhat meg a ház neves lakóiról és a
múltjáról.
Az idei Budapest100 teljes programját a Budapest100.hu oldalon lehet végigböngészni.
