A Stop Soros, a civil törvény, a menedékkérők áthelyezésének megtagadása után a lex CEU ügyében is vesztésre áll a magyar kormány az Európai Bíróságon. Az első három ügyben ugyanis a bíróság főtanácsnoka már korábban arra az álláspontra helyezkedett, hogy Magyarország megsérti az uniós jogot, most pedig a felsőoktatási törvény 2017-es módosításával kapcsolatban jutott ugyanerre az álláspontra Julianne Kokott főtanácsnok.
A Kereskedelmi Világszervezet kötelékein belül kötött GATS-egyezményből (a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény) vezette le álláspontját, amelyet az EU is elfogadott, így az uniós joganyag részévé vált, ezért Magyarországra is kötelező. Magyarország ugyanis korábban nem jelezte, hogy az egyezmény egésze, vagy egy része alól felmentést kért, utólag pedig már nem lehet erre hivatkozni.
A szóban forgó egyezmény a külföldi és belföldi szolgáltatókra vonatkozó egyenlő bánásmód elvét fogalmazza meg és írja elő, vagyis ennek alapján Magyarország nem tehet különbséget a felsőoktási intézmények származása alapján.
A lex CEU szerint az európai gazdasági térségen kívüli államok felsőoktatási intézményei csak akkor működhetnek Magyarországon, ha Magyarország és a származási államuk között nemzetközi szerződés áll fenn. Ezenkívül valamennyi külföldi felsőoktatási intézménynek, amely Magyarországon felsőoktatási képzést kíván nyújtani, a származási államában is nyújtania kell ilyen képzést.
Ez csak a Soros György által létrehozott Közép-Európai Egyetemet érintette Magyarországon.
A fentiek alapján azt is megállapította a főtanácsnok, hogy az Európai Unió Alapjogi Kartáját is sérti a magyar szabályozás, mert aránytalanul korlátozza az oktatási intézmények alapításának és működtetésének szabadságát, valamint a tudomány és a letelepedés szabadságát, sőt, a szolgáltatási irányelvet is.
A főtanácsnoki vélemény nem köti az Európai Bíróságot, de az ítéletek általában visszatükrözik a főtanácsnok álláspontját.
