Sérült gyerekek pelenkáján akart nyerészkedni egy szociális intézet igazgatója

Sérült gyerekek pelenkáján akart nyerészkedni egy szociális intézet igazgatója

A Debreceni Szociális Szolgáltató Központ épülete forrás: https://hajdubihar.szgyf.gov.hu/index.php/kepgaleria/category/7-debreceni-fogyatekosokat-ellato-intezmeny

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Vesztegetés gyanújába keveredett egy debreceni szociális intézet igazgatója. Ferencziné Kun Beáta, a Debreceni Szociális Szolgáltató Központ (DSZSZK) vezetője készpénz visszaosztását kérte egy beszállítótól. Az intézményvezető a lapunk birtokába jutott hangfelvétel szerint az ellátottak pelenkára adott állami támogatásából kérte a sápot. Az ügyben a Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság vesztegetés elfogadása miatt nyomoz.

A DSZSZK egy súlyos értelmi fogyatékos és halmozottan sérült gyerekeket ellátó intézet, a botrányokkal kísért beruházásairól elhíresült Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Hajdú-Bihar megyei kirendeltségéhez tartozik. A hangfelvétel egy tavalyi tárgyaláson készült, amelyre Ferenczinéék hívták meg a beszállítót (Tézsémed Kft.). A felvételen a felek az ellátottak által használt pelenkák beszerzéséről és a beszállítónál keletkező profit lefölözéséről tárgyaltak. A tét az volt, hogy az intézménnyel nyolc éve kapcsolatban álló Tézsémed szállíthatja-e továbbra is a termékeket, vagy sem.

A receptre felírt pelenkákat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) téríti, vagyis a hangfelvétel szerint Ferencziné Kun Beáta az ellátottaknak adott állami támogatásból szeretett volna visszakapni. Ráadásul az igazgató a DSZSZK-ban is a kifejezetten rossz hírben álló gyártó pelenkáját látná szívesen. Ez azonban átereszt, és – reagál beszállító – „mindenki tudja, hogy utána megint jön a pelenkadermatitis (bőrgyulladás), a felfekvés, és azoknak a kezelése, ami viszont megint egy horribilis összeg”.

Az intézményvezető nem határozott meg konkrét összeget. A beszállító állt elő a tőle telhető maximummal. Ahogy fogalmaz – [ezt az] 1,1 millió forintot „tudom felajánlani egyéves teljesítményre”, ennél többet képtelenség kigazdálkodni. Úgy tűnik, ezzel meg is elégedett Ferencziné („én nem az összeget szeretném feltornázni”). Az intézményvezető – aki érdeklődésünkre nem tagadta, hogy ő hallható a felvételen – készpénzt szeretett volna kapni. Állítása szerint azért, mert ebből adna pluszjuttatást a dolgozóknak.

Ez azonban nem minden: a felvételen elhangzik, a „visszatérítésnek” a megyei igazgatóság más intézményeiben bevett gyakorlata van. Ahol közvetlenül a gyártótól szerzik be a már említett rosszabb minőségű pelenkát, utalványokkal kenyerezték le az intézményvezetőket, amelyeket kiosztanak a dolgozóknak. A DSZSZK vezetője a felvételen azt mondta, „minden kollégámnak tudok adni, ahol ő [a szóban forgó gyártó] szállít”.

Arra, hogy a visszaosztás tilos, a beszállító a segédeszköz kiszolgálásáról szóló törvényt említve hívta fel az intézményvezető figyelmét. Hozzátette, a visszatérítésnek olyan biztonságos módját kellene megtalálni, amely miatt egyikük sem kikezdhető. A beszállító egy másik fontos kérdéssel is előállt: a gyerekeken megspórolt pénzt miért kell a munkatársak között szétosztani? Erre Ferencziné annyit mondott, hogy még nem hoztak döntést, de megtehetik. Ekkor hangzott el tőle, hogy a DSZSZK-hoz tartozó másik két intézmény már meglépte ezt. Ez azért is vet fel kérdéseket, mert arról is beszélt az intézményvezető, hogy vannak dolgok, amikről neki tájékoztatást kell adnia. Az intézményvezetők felettese pedig a megyei kirendeltség igazgatója, Verdó György. Aki azért érdekes, mert elképzelhetetlen, hogy ne tudjon arról, hogy a hozzá tartozó intézményekben milyen forrásból kapnak extra juttatást a dolgozók.

Ferencziné érdemben nem válaszolt lapzártánkig, csak annyit írt, hogy a rendőrséghez fordultak; Verdó levelében tömören annyit közölt, a szükséges intézkedéseket megtették – de hogy pontosan miket, nem részletezte.

A felvételen hallható, a felek abban maradtak, hogy a beszállító egy év elteltével teszi le az 1,1 millió forintot készpénzben. Úgy tudjuk, a pénzt végül nem fizette ki, később szakítottak is a Tézsémed Kft.-vel.

Kérdéseinkkel megkerestünk az ügyészséget is. Azt a választ kaptuk, hogy a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság a DSZSZK-t érintően önálló intézkedésre jogosult személy által elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette miatt nyomoz. Az ügyben tanúmeghallgatások voltak, de egyelőre nincs gyanúsított.

Az adományozás nem volt jó
A készpénz visszaosztásának felvetése azért érdekes, mert úgy tudjuk, a szociális intézeteknél korábban megtalálták a visszatérítésnek a még éppen törvénybe nem ütköző formáját. Korábban ugyanis adományként kaptak a beszállítóktól különböző eszközöket. Olyanokat, amelyekre éppen szükség volt, de a beszállítói tartozások és a a működési költségek csökkentése miatt nem tudtak megvásárolni.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/46. számában jelent meg november 15-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/46. számban? Itt megnézheti!

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Hirdetés

Árnyék podcast – Háború és béke IKEA-színekben