A védekezés sikerét Magyarország emberéletekben méri – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök tavaly szeptember 4-i rádióinterjújában, aznap, amikor egy áldozata volt a járványnak. Néhány hét elteltével már pontosan látszott, hogy nem sikerült megfelelően felkészíteni az egészségügyet a második hullámra, a januárban indult harmadik hullám pedig katasztrofális állapotokat eredményezett itthon. Bár a kormány igyekezett elbagatellizálni a dolgot, a halálozások tekintetében Magyarország heteken át vezette az összesített statisztikákat, vagyis lakosságarányosan a világon nálunk vesztették legtöbben az életüket a fertőzés következtében. Az eltérő számítások miatt ugyan nem lehet egyértelműen összehasonlítani az egyes országok adatait, a hazai számok így is riasztóan magasnak tűnnek.
Idén márciusban az egy évvel korábbihoz képest 40 százalékkal többen haltak meg Magyarországon. Miután a harmadik hullám március végén-április elején tetőzött, az áprilisi adatok még rosszabbak lesznek a KSH főosztályvezetője, Kovács Marcell szerint – adta hírül az Atv. Ez azért lesújtó adat, mert ebből következtethetünk arra, hogy a járvány valójában hány életet követelt, és a 40 százalékos, illetve az áprilisra jósolt még kedvezőtlenebb arány fényében úgy tűnik, hogy a nemzetközi összevetés nem megtévesztő, valóban ijesztően sokan haltak meg Magyarországon a járvány miatt.
Koronavírus: továbbra is vezetjük a lakosságarányos halálozási listát az elmúlt hét átlagában
Keveset tesztelünk, de még így is nagyon sok Covid-halálesetet mutat a magyar statisztika.
Erre utalt Bucsi László, a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház főigazgatója is, amikor a minisztériumi tiltás ellenére elmesélte tapasztalatait. Azért vállalkozott erre, mert mint mondta, „az emberek nagy része még mindig nem tudja, hogy mi van”. Tájékoztatójából kiderült, Fejér az ország második legfertőzöttebb megyéje a múlt hét óta, az általa vezetett intézményben 125 covidos intenzív ágyat jelöltek ki, három hete volt, hogy ebből 123 is foglalt volt, a lélegeztetőgépre került betegek 84 százaléka halt meg náluk. Elárulta azt is, hogy a kórháznak bérelnie kellett két hűtőkonténert, mert a holttestek már nem fértek el máshol, de ezek is megteltek.
Bucsi László megjegyezte ugyanakkor, hogy hosszú idő után jelentős csökkenésnek indult a kórház sürgősségi osztályára érkező covidos betegek száma. Ám attól tart, ha lesz negyedik hullám, az olyan komoly lehet, hogy „elviszi a fél országot”.
Korábbi cikkünkben megírtuk, hogy az ENSZ egészségügyi világszervezeténél, a WHO-nál valamikor a tavasz folyamán közlik a standardizált módszertan szerint összeállított statisztikáit, amelyekből várhatóan pontosabb kép rajzolódik ki arról, mely országban hány áldozatot követelt a járvány. A rendelkezésre álló adatsorok alapján azonban már levonhatunk óvatos következtetéseket.
A második hullámban 2020 novembere és decembere között – heti bontásban – Magyarországon 55-65 százalékkal volt magasabb az elhunytak száma, mint egy évvel korábban. (Ez egyébként messze nem a legrosszabb adat, Lengyelországban például volt olyan hét, amikor 117 százalékkal többen hunytak el, mint egy évvel korábban.)
Ugyanebben az időszakban a jelentések szerint 160-180 körül alakult a koronavírusnak tulajdonított napi halálozásszám Magyarországon. A számokból kikövetkeztethető, hogy a covid-áldozatok lényegében nettó többletként jelentkeznek, hiszen békeidőben a KSH adatai szerint egy nap 300-350 távozik az élők sorából. Ha a járvány csúcsán közölt 250-300-as covid-halálozási számokat vesszük alapul, a tavalyi évhez viszonyított többlet halálozás március végére, április első felére a 80-100 százalékot is elérheti.
Járvány: arányaiban nálunk halt meg a legtöbb ember a világon
Megtörtént, ami ősszel még teljesen elképzelhetetlennek tűnt: a koronavírus-világjárvány kezdete óta lakosságarányosan Magyarországon halt meg a legtöbb fertőzött a világon.
Nem segíti a helyzet értékelését az egészségügy nehezen átlátható rendszere, illetve a kormány által különféle eszközökkel visszatartott információk hiánya. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) a 444 kötelékéhez tartozó Qubit tudományos portál kérdésére válaszolva úgy fogalmazott, hogy az „egész járvány kezelésére jellemző, hogy őszintén nem lehetett beszélni, a lakosok ellentmondásos információkat kaptak (például ízlés kérdésévé vált, hogy ki, mennyire hisz az orvosoknak és a matematikusoknak), a szakterületi miniszter politikai támadást indított az etikai ajánlásunkra válaszul, az újságírókat nem engedték érzékenyíteni a társadalmat, a járványügyi adatokat lelkes amatőröknek kell összerakni, és szinte semmilyen szó nem esik a néha szinte teljesen a jószerencsére bízott betegutakról és ahhoz kapcsolódó kimenetelről”.
Ha csak a rendelkezésre álló statisztikai adatokat hasonlítjuk össze, akkor rendkívül szomorú kép rajzolódik ki a magyarországi járvány elleni védekezésről. Ez derül ki azokból a grafikonokból is, amelyeket a korábban a MOK informális tanácsadó testületében dolgozó Pártos Balázs tett közzé a Facebook-oldalán. Számításai alapján a járvány kezdete óta egymillió főre vetítve hazánkban 2884 ember veszítette életét a járványban, amivel vezetjük a listát. Mögöttünk Csehország áll (2733); a járvány egyik poklaként jellemzett Brazíliában egymillió főre 1901 halott jut; Németországban kevesebb, mint ezer; Indiában pedig, ahol az új mutációnak köszönhetően az elmúlt hetekben sosem látott mértékben robbant be a járvány, 155.
Egy másik táblázatból az derül ki, hogy tavaly november–decemberben volt nagy növekedés a haálozások számában, amelynek a szerző szerint szeptember–októberben ágyaztunk meg. Pontosan ugyanez ismétlődött meg idén tavasszal, március-áprilisban. Mint írja, január-februárban lehetett volna zárással megfogni, de nem tették.
