2024 első hat hónapjában összesen 658 nemzetbiztonsági célú megfigyelési kérelem érkezett Tuzson Bence asztalára, de azt nem lehet tudni, hogy ebből mennyit hagyott jóvá az igazságügyi miniszter. A tárca korábban elhallgatta ezeket a számokat, aztán titkosította az adatokat, jelenleg pedig az a hivatalos álláspontja, hogy ezt külön nem tartják számon, így nem tudják megmondani – írja a hvg.hu.
A lap szerint ezek a kérelmek mind nemzetbiztonsági célból javasolták valaki megfigyelését, lakásának, autójának átkutatását, telefonjának vagy találkozóinak lehallgatását, leveleinek elolvasását, az otthonában történtek rögzítését. Ez amúgy nem is kiugró adat, átlagosan havi 109 kérelmet jelent, míg tavaly egész évben 1400, vagyis havi 116 akta futott be.
A nemzetbiztonsági céllal végzett titkos információgyűjtés külső engedélyhez kötött, csak miniszteri engedéllyel folytatható, és minden eleme, még maga a minisztériumba beérkező kérelem is minősített adat, így semmit nem lehet tudni a tartalmáról. Ez valahol érthető is, hiszen ha kiszivárog az információ, az a fedett akciók sikerét, akár terrorveszély elhárítását, veszélyeztetheti, titkosszolgálati munkatársak lelepleződéséhez vezethet.
Az viszont a lap szerint már kevésbé érthető, hogy a tárca miért nem adja ki, hány kérelmet hagytak jóvá, ténylegesen hány információgyűjtést engedélyeztek, pláne, mert az indoklásuk is folyton változik. A minisztérium évekig készségesen közölte éves statisztikai adatként a megadott engedélyek számát, ennek a 2021 júliusában kirobbant Pegasus-botrány vetett véget. Később a kormányzat már azt állította, hogy az ennek ellentmondó kommunikáció ellenére korábban is csak a kérelmek számát hozták nyilvánosságra.
