A legtöbben az élelmiszerárak növekedését (60 százalék) és a rezsiárak emelkedését (57 százalék) jelölték meg olyan problémaként, amely a válaszadókat „nagyon súlyosan fogja érinteni” az elkövetkező évben. A nyugdíjak és fizetések vásárlóerejének csökkenéséről 49 százalék, a megtakarítások csökkenéséről 43 százalék, általában a megélhetésről 30 százalék állította ugyanezt. A munkanélküliséget ugyanakkor csupán 8 százalék említette a súlyos problémák sorában – derül ki abból a felmérésből, amit a Publicus Intézet készített a Népszava megbízásából.
Az adatokból ugyanakkor kitűnik: a kormány hiába igyekszik azzal nyugtatni az embereket, hogy csak a lakosság negyede fog magasabb rezsiszámlát fizetni, a többség úgy gondolja, kárvallottja lesz az intézkedésnek.
A relatív többség (47 százalék) úgy tapasztalja, hogy az áremelkedés mértéke tavalyhoz képest a 30 százalékot is meghaladja. Átlagosan 44 százalékos inflációt érzékelnek az emberek (júniusban ez a szám 33 százalék volt.) A megkérdezettek közel harmada az előttünk álló évben is hasonló mértékű áremelkedésre számít.
A kérdésre, hogy ki vagy mi felelős a nagy áremelkedésért, az inflációért, 31 százalék válaszolta azt, hogy „nagyobb mértékben a háború a felelős, kisebb mértékben a kormány gazdaságpolitikája”. Ennél valamivel többen vannak azok (34 százalék), akik szerint „nagyobb mértékben a kormány gazdaságpolitikája a felelős, kisebb mértékben az ukrajnai háború”. További 29 százalék véli úgy, hogy „egyenlő arányban felelősek”.
A megkérdezettek több mint kétharmada, 68 százaléka szerint a Fidesz megszegte a rezsicsökkentés megtartására vonatkozó választási ígéretét. Így látja a kormánypártiak 20 százaléka is. A válaszadók 58 százaléka hazugságnak, 18 százaléka tévedésnek minősíti a Fidesz azon állítását, hogy a magyar gazdaság erős, és fenntarthatók a kedvezmények.
