Megjelent szerda hajnalra a Magyar Közlönyben a Pride betiltását lehetővé tevő jogszabály, miután azt Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta. A törvény így már hatályba is lépett.
A Momentum így reagált: „Az ember, akinek nincsen gerince, aláírta a gyülekezési jogunk korlátozását. Folytatjuk az ellenállást.” Gyurcsány Ferenc azt írta a közösségi oldalán, hogy a kialakult helyzetben a Pride többé már nem csupán a Pride, sokkal több: az európaiságba, az alkotmányos demokráciába és az emberi méltóság védelmének kötelességébe vetett hit próbaköve, az „orbáni ocsmánysággal” szembeni egyértelmű kiállás és harc általános tesztje.
A tervezetet hétfőn nyújtotta be a Fidesz a parlamentnek, azt pedig kedden sürgősséggel el is fogadták, hiába próbálta a folyamatot a Momentum Mozgalom füstgyertyázással megakasztani. A köztársasági elnök sem várt, a lehető leggyorsabban szignózta azt. A parlament 136 igen, 27 nem szavazat és nulla tartózkodás mellett fogadta el a Stop Pride törvénycsomagot, amely a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvénynek a gyermekek védelmével összefüggő, valamint az ehhez kapcsolódó törvények módosítása címet viselte. A törvénymódosítást a Jobbik és a Mi Hazánk képviselői is támogatták, Orbán Viktor, Gulyás Gergely és Rogán Antal nem vett részt az ülésen, így nem is szavaztak. A jogszabály elfogadása ellen tüntettek kedd délután a Kossuth téren, majd éjszakába nyúló hídlezárásra is sor került.
Mint arról beszámoltunk, egy fideszes és KDNP-s képviselők által hétfőn reggel benyújtott törvényjavaslat azzal lehetetleníti el a Pride felvonulás megtartását, hogy „tilos az olyan gyűlés megtartása, amely a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott tilalmat sért”. Itt a gyermekvédelmi törvénynek arra a paragrafusára hivatkoztak a beterjesztők, amely szerint „tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.”
A magyar történelem gyásznapja a mai – tüntettek a Stop Pride ellen a Kossuth téren
Hadházy Ákos szerint most van az utolsó lehetőség, hogy kellő tömeg segítségével „megállítsák a hatalmat ezen az úton”.
A javaslatban szerepelt az is, hogy a szervezők és a résztvevők ilyen esetben szabálysértést követnek el, ezért megbírságolhatók. A szabálysértési törvény alapján a pénzbírság legalacsonyabb összege 6500 forint, legmagasabb összege pedig 200 ezer forint lehet. Azt is meghatározták a fideszes beterjesztők, hogy a kiszabott pénzbírságot nem lehet közérdekű munkával vagy szabálysértési elzárással kiváltani, és az így befolyt összeget a gyermekvédelem céljaira kell fordítani. Ha az elkövető a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül nem fizeti meg a bírságot, azt adók módjára fogják behajtani. A javaslat szerint a résztvevők beazonosításához a rendőrség arcfelismerő rendszert is igénybe vehet.
Érdekesség, hogy a Stop Pride törvényt így előbb fogadták el, mint a jogilag annak megágyazó Alaptörvény-módosítást, hiszen arról még csak a vita kezdődik meg. A Fidesz múlt héten nyújtotta be az Alaptörvény 15. módosítását, amely megágyazott a gyülekezési törvény átírásának is. Bekerül az Alaptörvénybe egy olyan rész is, hogy „minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz.”
Még azoknak a szülőknek is sérti egyes jogait a Pride betiltása, akik eddig sem támogatták a rendezvényt – fejtette ki a Magyar Hangnak a TASZ munkatársa, aki szerint látványos jogkorlátozásról van szó. Elmondta, hogy jogilag mi a probléma a tervezett szabályozással és hogy milyen fórumon lehet azt megtámadni.
