A köztársasági elnök a Facebook-oldalán adott magyarázatot arra, hogy miért írta alá a gyülekezési törvény módosítását.
Sulyok Tamás bejegyzésében a többi között arról ír, hogy a tilalom Gyermekvédelmi törvényben rögzített célja és tárgya többek között a gyermekeknek a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődést biztosító családi környezetben való nevelkedésre vonatkozó jogait sértő, kéretlen beavatkozó magatartásoktól, hatásoktól történő jogi védelem biztosítása. Jogi érvelése szerint: „A gyermekjogok és a gyülekezési jog korlátlan érvényesülése során kialakuló összeütközés fogalmilag csak az egyik alapvető jognak a másik javára történő arányos és szükséges mértékű korlátozásával oldható fel. A jelen esetben az alapvető jogok alanyi köre (gyermekek/gyülekező személyek) és eltérő sérülékenysége önmagában is kellő súlyú érvet jelent ahhoz, hogy a gyermekek jogainak védelme javára a gyülekezési jog arányos törvényi korlátozásával történjen az alapvető jogok gyakorlása közötti normaütközés feloldása.”
Hozzátette: a parlamenti képviselők több mint kétharmada által elfogadott törvényi korlátozás kizárólag a gyermekek Alaptörvényben biztosított alapvető jogait érintő nevesített magatartások tilalmára terjed ki, így a gyülekezési jog lényegi tartalmát nem érinti. Az pedig, hogy pontosan mely konkrét gyűlések, rendezvények esetében áll fenn az elfogadott törvényi szabályozás alkalmazásának szükségessége, az eddig is érvényben volt szabályozással egyezően egyedi jogalkalmazói mérlegelés körébe tartozik, a megfelelő jogorvoslati lehetőség rendelkezésre állása mellett – írja a köztársasági elnök.
Mint ismert, a tervezetet hétfőn nyújtotta be a Fidesz a parlamentnek, azt pedig kedden sürgősséggel el is fogadták, hiába próbálta a folyamatot a Momentum Mozgalom füstgyertyázással megakasztani. A köztársasági elnök sem várt, a lehető leggyorsabban szignózta azt. A parlament 136 igen, 27 nem szavazat és nulla tartózkodás mellett fogadta el a Stop Pride törvénycsomagot, amely a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvénynek a gyermekek védelmével összefüggő, valamint az ehhez kapcsolódó törvények módosítása címet viselte. A törvénymódosítást a Jobbik és a Mi Hazánk képviselői is támogatták, Orbán Viktor, Gulyás Gergely és Rogán Antal nem vett részt az ülésen, így nem is szavaztak. A jogszabály elfogadása ellen tüntettek kedd délután a Kossuth téren, majd éjszakába nyúló hídlezárásra is sor került.
Mint arról beszámoltunk, egy fideszes és KDNP-s képviselők által hétfőn reggel benyújtott törvényjavaslat azzal lehetetleníti el a Pride felvonulás megtartását, hogy „tilos az olyan gyűlés megtartása, amely a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott tilalmat sért”. Itt a gyermekvédelmi törvénynek arra a paragrafusára hivatkoztak a beterjesztők, amely szerint „tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.”
A javaslatban szerepelt az is, hogy a szervezők és a résztvevők ilyen esetben szabálysértést követnek el, ezért megbírságolhatók. A szabálysértési törvény alapján a pénzbírság legalacsonyabb összege 6500 forint, legmagasabb összege pedig 200 ezer forint lehet. Azt is meghatározták a fideszes beterjesztők, hogy a kiszabott pénzbírságot nem lehet közérdekű munkával vagy szabálysértési elzárással kiváltani, és az így befolyt összeget a gyermekvédelem céljaira kell fordítani. Ha az elkövető a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül nem fizeti meg a bírságot, azt adók módjára fogják behajtani. A javaslat szerint a résztvevők beazonosításához a rendőrség arcfelismerő rendszert is igénybe vehet.
Azért is érdekes, hogy Sulyok Tamás miért írta alá gyorsan a törvénymódosítást, mert alkotmányossági problémák is vannak. A Stop Pride törvényt ugyanis így előbb fogadták el, mint a jogilag annak megágyazó Alaptörvény-módosítást, hiszen arról még csak a vita kezdődik meg. A Fidesz múlt héten nyújtotta be az Alaptörvény 15. módosítását, amely megágyazott a gyülekezési törvény átírásának is.
