Az ünnepeknek kiemelt helyük van az életünkben, identitásunk kialakításában és fenntartásában. Ezek a jeles napok, kitüntetett pillanatok segítenek abban, hogy a közösségi tudat fennmaradjon, élő legyen. A karácsony egyúttal felerősíti a generációs kötelékeket a szó szoros és tágabb értelmében is – mondta Sulyok Tamás államfő csütörtökön közzétett ünnepi beszédében, amelyben szakított az eddigi hagyományokkal: elődei ugyanis az év végén, szilveszter éjjelén mondták el beszédeiket, közvetlenül éjfél után. Kivételt képez ez alól Sólyom László, aki már jóval éjfél előtt tette közzé ünnepi beszédeit, amelyek minden alkalommal súlyos belpolitikai tartalmat közvetítettek.
Sulyok Tamás a közösség fontossága kapcsán arról beszélt, hogy ilyenkor, az év vége felé közeledve, elmesélt, felidézett régi történetekkel, nagy becsben tartott emlékes dobozokból előkerülő fényképekkel idézzük meg őseinket, vagyis belső utakon jutunk el az ünnephez. Ezzel mintegy biztosítva a fiatal generációt arról, hogy a család volt, van és lesz, létezett a múltban, létezik a jelenben és létezni fog a jövőben is. De – hangsúlyozta – nemcsak a családi, rokoni vagy baráti szálak kötik össze az embereket. Minden nemzet közösségalapú egység ugyanis. Ez pedig nem pusztán egyének összeadódását jelenti, inkább különféle közösségek összességét.
– Mi, magyarok egyenként úgy kapcsolódunk egymáshoz, hogy közben egy vagy több közösség részei is vagyunk. Összetartozásunk kisebb-nagyobb egymáshoz tartozásból szövődik, amelyben elkísérjük egymást a születéstől a halálig. Ezek azok a nemzetet alkotó alapegységek, amelyekből ezredéven keresztül építő ötletek, előremutató tervek, határozott tettek és a korok kihívásaira adott jó válaszok születnek. Mondhatnánk úgy is, amelyekből generációról generációra fakadt a magyar jövő – mondta Sulyok Tamás, hozzátéve: napjainkban azonban a közösségeink elhalványulni, elerőtlenedni látszanak. Napjaink megpróbáltatásai, vagy épp ellenkezőleg, kényelmi vívmányai ugyanis először az emberi kapcsolatokat kezdik ki. A gazdasági nehézség bezárkózásra, a békétlenség elzárkózásra késztet. A technológiai fejlődés adta lehetőségekkel pedig, ha rosszul élünk, könnyen kizárhatjuk magunkat az élet valóságából. És ma már az ember meg tudja találni annak is az előfeltételeit, hogy ne legyen szüksége másokra, hogy ne kelljen a másikra számítania. De vajon akkor őrá lehet-e? Pedig megtartó, inspiráló és bátorító közösségekre óriási szükségünk van ma is. Hiszen a legalapvetőbb hétköznapi dolgokban is csak egymást erősítve élhetünk, juthatunk egyről a kettőre – jelentette ki a köztársasági elnök, aki szerint napjaink egyik legnagyobb kihívása fizikai és mentális egészségünk megőrzése a főként az életmódunkból és modern életkörülményeinkből fakadó egészségkárosító és lélekromboló hatásokkal szemben. Ebben szükségünk van megtartó, segítő, támogató közösségre, embertársainkra. A minket körülvevő világ befolyásával szemben is a közösség az, amely megerősít bennünket.
– A háborús konfliktusok miatt már évek óta biztonsági fenyegetettséggel szembesülünk. A béke mellett is csak együtt, egységben állhatunk ki mindannyiunkért, köztük azokért a hozzánk tartozó kárpátaljai magyar közösségekért is, akiknek már a harmadik, békétlen karácsonyukat kell megélniük. Jól tudjuk ugyanakkor, a globális folyamatokban mi csupán saját súlyunknak megfelelő tényezők lehetünk. Mégis számít, és más nemzetek számára is példaadó az a határozottság, amit a magyarok egységesen mutatnak ebben a kérdésben. És ha már a külső békét hirdetjük, akkor nemzetünk belső békéjére is figyelemmel kell lennünk. Nem engedhetjük, hogy bármilyen érdekből is megosszanak, vagy kijátsszanak minket egymás ellen. Sose tekintsünk egymásra, a másik magyarra ellenségként. Egy egészségesebb és békésebb nemzet, talán lehetne ez a közös célunk – mondta Sulyok Tamás, aki szerint egy nemzet sikere nem csupán gazdasági vagy politikai eredményekben mérhető, hanem abban is, hogy milyen erősek a közösségei, milyen mértékben képesek tagjai összetartani és segíteni egymást, mennyire számíthatunk a hozzánk tartozókra.
– Nemzeti megmaradásunk leghatásosabb fegyvere a közösségben maradnak. Ehhez meg kell óvni a már meglévőket, ott pedig, ahol nincsenek, vagy már elsorvadtak, újakat kell teremteni. Ha a közösségeink sikeresek, akkor a nemzet is sikeres. Összetartozásunk aktív nemzeti közösséget feltételez – jelentette ki, tisztázva, hogy nem egymás mellett létezésről, hanem az együttélésről beszél, amelynek ennek minden, az embereket elválasztó különbség ellenére is érvényesülnie kell. – Mert lehetünk mi hősök és szabadságszeretők vagy kreatívak és találékonyak, dolgozhatunk keményen és hozhatunk létre nagy dolgokat, mint ahogy azt évszázadok tanulsága is mutatja a magyarokról, de egyenként, egymástól elválasztva nem sokra megyünk. Ahogy József Attila fogalmazta meg éppen száz éve. Hiába fürösztöd önmagadban, csak másban moshatod meg arcodat. A hazánk előtt álló kihívásokban, nemzetünk próbatételeinél szükségünk van arra, hogy az egymáshoz tartozás gyakorlatát újra elsajátítsuk. Ez pedig nem generációs, politikai, gazdasági, vélemény- vagy értékkülönbség kérdése. Ha szorosan tartjuk a másikat, ő is megtart minket. És akkor jobban haladunk, nagyszerűbb dolgokra lehetünk képesek, szebb életet élhetünk. Minden különbségtől függetlenül, kalkuláljuk bele egymást az életünkbe – zárta gondolatait Sulyok Tamás.
