Egy egyszerű alkotmánymódosítással elháríthatja a Parlament az akadályt Sulyok Tamás köztársasági elnök elmozdítása elől – mondta a Magyar Hangnak Stánicz Péter alkotmányjogász. Még a Fidesz-többség határozott úgy, hogy kiiktatja az alkotmánybírósági kontrollt, így jelenleg senki nincs abban a helyzetben, hogy számon kérhesse a Sulyok Tamás által említett alkotmányjogi elveket.
Magyar Péter miniszterelnök korábban többször lemondásra szólította fel a köztársasági elnököt: miniszterelnökké választásakor és később a személyes találkozásuk során is, mert álláspontja szerint méltatlanná vált a hivatalára. A miniszterelnök jelezte: amennyiben a köztársasági elnök nem mond le, a kormánytöbbség élni fog az alkotmánymódosítás lehetőségével az elmozdítása érdekében. A kormányfő legutóbbi bejegyzésében egy bukott rendszer bábjának nevezte a köztársasági elnököt. Magyar Péter arra reagált, hogy Sulyok Tamás interjút adott az Indexnek, amelyben többek között kijelentette: nem szándékozik lemondani.
– Az eskümhöz hű maradok, és ameddig a hivatalom gyakorlása nem lehetetlenül el, addig eleget kívánok tenni a vállalt megbízásomnak – fogalmazott Sulyok Tamás. A köztársasági elnök a Magyar Péter által kilátásba helyezett alkotmánymódosítás kapcsán úgy fogalmazott: „az európai és nemzetközi alkotmányos mérce alapján még annak a látszatát is kerülni kell, hogy egy konkrét jogalkotási folyamat kifejezett vagy burkolt célja valamely, már megválasztott közjogi tisztségviselő eltávolítása legyen.”
Magyar Péter még tavaly, ellenzéki vezetőként vetette fel, hogy közvetlen köztársasági elnökválasztást szeretne. A nyilvánosságban az áprilisi választás után is többen foglalkoztak már a közvetlen elnökválasztás kérdésére.
De még ha a kétharmados parlamenti többség rövid időn belül alkotmányba is foglalná a közvetlen elnökválasztást, az sem érintené automatikusan Sulyok Tamás köztársasági elnöki mandátumát – hívta fel a figyelmet a Magyar Hangnak Stánicz Péter ügyvéd, alkotmányjogász.
Elmondása szerint azonban az alkotmányozó parlamenti többség egy egyszerű alkotmánymódosítással is elérheti, hogy elháruljon az akadály Sulyok Tamás elmozdítása útjából. Ezt ugyanis az országgyűlési képviselők egyötöde kezdeményezheti és kétharmaduk indíthatja meg az eljárást, ám az államfő elmozdításához a jelenlegi szabályok szerint az Alkotmánybíróság döntése is kell. Amennyiben ebből a folyamatból az Alaptörvény módosításával kivennék az Alkotmánybíróságot, akkor akár a kétharmados parlamenti többség is elmozdíthatná az elnököt.
– Ez csak az egyik lehetséges forgatókönyv, de az Alaptörvénynek jelenleg szinte bármilyen módosítása lehetséges – hívta fel a figyelmet Stánicz Péter. Emlékeztetett: az Alaptörvényből egy módosítás során a Parlament fideszes többsége eltávolította azt a rendelkezést, hogy az Alkotmánybíróság tartalmilag, érdemben vizsgálhatja az alkotmánymódosításokat, illetve ezt megtiltó rendelkezést iktattak az Alaptörvénybe. Ezzel a testület hatáskörét csorbították jelentősen, hiszen azóta az Alkotmánybíróság tartalmi szempontból nem, csak eljárási szempontból vizsgálhatja az alkotmánymódosításokat – például azt, hogy a módosítást az arra jogosult indítványozta-e, és megfelelő többséggel fogadták-e el –, vagyis az Alaptörvénybe kis túlzással innentől bármi bekerülhetett, amit a jogász „abszurdumnak” minősített. A kétharmados többség mozgástere tehát rendkívül széles ebben a körben.
Stánicz Péter hozzátette: ha az alkotmányjogi elvek felől közelítjük meg a kérdést, akkor egy alaptörvénymódosításnak nem lehet egyedi célja, egyedi döntéseket nem lehet "normatív köntösbe" burkolni, vagyis alkotmányos szabályoknak álcázni. Azt a kérdést, hogy milyen konkrét módosítás férhet bele az alkotmányjog kereteibe, korábban az Alkotmánybíróság vizsgálhatta, a korábban említett módosítás azonban ma már kizárja ezt: – Ez azt jelenti, hogy semmilyen tartalmi kontroll nincs egy alkotmánymódosítás felett. Érdemben azt sem vizsgálhatja, hogy adott alkotmánymódosítás összefér-e európai alkotmányos követelményekkel, vagy akár a közösségi joggal – mondta a jogász.
Ez vonatkozik elmondása szerint azokra a normákra is, amelyekre az Indexnek adott interjújában Sulyok Tamás hivatkozott. Az államfő úgy fogalmazott: „az európai és nemzetközi alkotmányos mérce alapján még annak a látszatát is kerülni kell, hogy egy konkrét jogalkotási folyamat kifejezett vagy burkolt célja valamely, már megválasztott közjogi tisztségviselő eltávolítása legyen.”
