Schmidt Mária Magyar Tudományos Akadémiával kapcsolatos írása „súlyos tévedéseket, szándékos félrevezetéseket” tartalmaz – írja Freund Tamás, az MTA elnöke lapunknak is eljuttatott közleményében. Mint ismert, Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum főigazgatója a blogján „utolsó érinthetetlen sztálinista intézményt” emlegetve támadta az MTA-t.
– El kell oszlatnom a szerző félelmeit, hogy az Akadémia esetleg nem a megfelelő szakemberekkel látná el a tudományos tanácsadással kapcsolatos közfeladatát (állítása szerint például akkumulátorgyártás kérdésében egy esztéta, egy pszichológus és egy nyelvész akadémikus ad tanácsot). Az Akadémiának 11 tudományos osztálya van, azokon belül több mint 80 tudományterületi szakbizottság működik, tehát nincs olyan tudományos kérdés – még az akkumulátorgyártás komplex kérdésköre sem –, amelyhez ne tudná a szakmailag legilletékesebb, az ország legkiválóbb tudósaiból álló multidiszciplináris szakértői testületet összeállítani – írja az elnök. Mint hozzátette, az Akadémia folyamatosan felajánlja szolgálatait a politikai döntéshozóknak, hogy a lehető legmagasabb szintű tudományos háttérismeretek birtokában hozzák meg döntéseiket, és remélik, hogy erre az igény növekedni fog.
Reagáltak az akadémikusok Schmidt Mária kirohanására
Szerintük a kormány valódi szándéka a Magyar Tudományos Akadémia vagyonának megszerzése.
Freund úgy véli, hogy Schmidt állításával szemben az MTA „küldetésénél és alkotmányos státuszánál fogva politikai vitákba nem kapcsolódhat be.Kétségtelenül előfordul, hogy ezt az elvet valaki megsérti, de ez nem élvezi az Akadémia mint intézmény támogatását.” Kissé odaszúrt a kormánynak is: „Természetesen nem állítható, hogy minden esetben a legjobbak jutottak be a testületbe, de ennyi hibaszázalék a társadalom minden szektorában előfordul. Például a gazdasági elitbe sem azok kerültek minden esetben, akik a gazdálkodáshoz, cégvezetéshez, vagy az adott ipari/agrár szakterületekhez a legjobban értettek. Voltak esetleg, akik csupán „jókor voltak jó helyen”? Biztosan állíthatom, hogy a Magyar Tudományos Akadémián sokkal jobbak az arányok.”
Emlékeztetett arra, hogy az Akadémia fennállásának 200 éve alatt különféle politikai rezsimek képviselői rendre beavatkoztak az Akadémia autonóm működésébe. – Az egyik legdurvább ilyen beavatkozás Sztálin és Rákosi idejében történt – fogalmazott. Az ekkor kialakított struktúra 1990-ig állt fenn, és szerinte „tisztességtelen a sztálinizmus Akadémián belüli túléléséről beszélni azokkal a nemzeti és akadémiai nagyjainkkal – különösen Antall Józseffel, Kosáry Domokossal, Szabad Györggyel, Mádl Ferenccel és Szentágothai Jánossal – szemben, akik társaikkal együtt 1990 után alapjaiban változtatták meg az Akadémia szellemét, szervezetét, működését.”
Az elnök végül azzal zárta mondandóját, hogy a Magyar Tudományos Akadémia lejáratására, hiteltelenítésére történő minden erőfeszítést, álhírterjesztést, rágalmazást a nemzet jövője, jóléte, megmaradása szempontjából rendkívül kártékonynak tart, és erre mindkét politikai oldal figyelmét szeretné nyomatékosan felhívni, különös tekintettel alapításuk 200 éves jubileumára.
Korábban az Akadémiai Dolgozók Fóruma is tiltakozott Schmidt Mária kijelentései ellen, amelyekből szerintük az derül ki, hogy hogy a kormány valódi szándéka a Magyar Tudományos Akadémia vagyonának megszerzése és a kutatóhálózat lerombolása.
