Baranya megyében a fideszesek és az ellenzékiek is abban reménykednek, hogy az állam átveszi a pécsi reptér üzemeltetését. Erről várhatóan ősszel tárgyal a kabinet – közölte a Népszava.
Mint a lap cikke felidézi, a Pogány községnél az ötvenes években épült repülőtérre évek óta próbál forgalmat generálni a pécsi önkormányzat, ám az évi százezres utasszám töredékét, mindössze 5-6 ezer utast sikerült elérni. Szakértői becslések szerint ahhoz, hogy a légitársaságok fapados járatai is használhassák a repteret, 10-11 milliárd forintos beruházásra lenne szükség, és onnantól a reptér üzemeltetése is lényegesen drágább lenne. Jelenleg a repteret üzemeltető cég bevétele 70-75 millió forint, de a mínusz is ennyi, amit a pécsi önkormányzat finanszíroz.
Ruzsa Csaba, Pécs gazdasági ügyekért felelős alpolgármestere a lap megkeresésére arról beszélt, hogy a 108 hektáros területen kialakítható lenne olyan logisztikai bázis, ami kiszolgálná a pécsi vállalkozásokat és az egyre népszerűbbé váló internetes kereskedelem igényeit, másrészt a pálya fejlesztésével alkalmassá tehető a reptér a fapados járatok fogadására. Mivel erre a beruházásra uniós támogatás nem igényelhető, tőkeerős befektető pedig nem érdeklődik, a város csakis az államtól remélhet segítséget.
Az alpolgármester szerint esély van rá, hogy a kormány és az ellenzéki vezetésű város a reptérfejlesztésben együttműködik. Az innovációs tárca felmérte a hazai repülőterek állapotát és perspektíváját, s ez alapján a kormány a pécsi reptér állami kézbe vételét fontolgatja. A kabinet várhatóan ősszel tárgyal erről a tervről. Az állam azonban csak akkor költ a pécsi repülőtérre, ha előbb megszerzi a létesítményt üzemeltető cégben a tulajdonrész többségét. Ruzsa Csaba megerősítette, a város hajlik arra, hogy eladja tulajdonrészét az államnak.
A lap által megkérdezett légügyi szakemberek szerint, ha Pécs-Pogány alkalmassá válna nagyobb gépek fogadására, és évente 100 ezer utasnál több venné igénybe a repülőteret, az üzemeltetési veszteség nemhogy csökkenne, inkább nőne. A kicsi repterek ugyanis azzal tudnak magukhoz csábítani légitársaságokat, ha alacsonyan (önköltség alatt) tartják a reptéri szolgáltatások árát. A tucatnyi európai célpontba járatokat indító debreceni reptéren évente félmillió utas fordul meg, de a légikikötő vesztesége még is sokszorosa a pécsinek. Az államnak viszont megérné fedezni ezt veszteséget, hisz a reptér olyan járulékos bevételeket produkál, aminek a központi költségvetés a nyertese. Ha például csak hetente egy repülőgép leszáll Pécs-Pogányban 150 külhoni turistával, akik egy hetet a közeli Harkányban üdülnek, akkor a fürdővárosban időző vendégek költései után évente 80-100 millió forint áfatöbblete van a költségvetésnek. Évi 100-150 ezer utas esetén pedig már milliárdos nagyságrendű áfa-többlet képződik, ami bőségesen fedezi a reptér működtetésére költött állami pénzt. A pécsi városvezetés és Baranya fideszes irányítói egyaránt bíznak a megállapodásban, hisz egy jól működő reptér nagyban növelné a megye vonzerejét a külföldi turisták és befektetők szemében.
