Raskó György agrárközgazdász kizártnak tartja, hogy szándékos fertőzés történt volna a ragadós száj- és körömfájással sújtott telepeken. Információi szerint a nálunk megjelent vírus egy Észak-Indiából származó mutáció.
„Meg kell várni a vizsgálat eredményét, de kizártnak tartom, hogy mesterségesen hozták létre a vírust. Nem vagyok virológus, ezért csak a józan paraszti eszemre hagyatkozva gondolom ezt. Ha igaz lenne, amit az agrárminiszter sugall, akkor egy terrorcselekmény valósult volna meg. Mivel a szlovák és a magyar telep egymástól elég nagy távolságra van, mindkét helyre kellett volna vinni a vírusból, ezt én elképzelhetetlennek tartom” – mondta a Magyar Hangnak Raskó György agrárközgazdász Nagy István állításával kapcsolatban. Az agrárminiszter szerint a ragadós száj-és körömfájás vírust mesterségesen hozhatták létre.
Gulyás szerint mesterséges lehet a száj- és körömfájás. De ez butaság
A miniszter mindenféle bizonyíték nélkül laborból származó vírust emlegetett.
Mint ismert, március elején jelent meg a betegség 50 év után Magyarországon, amely leginkább Győr-Moson-Sopron vármegyét érinti. A fertőzés elsőként Kisbajcson bukkant fel, majd Darnózselin, Levélen és Dunakilitin valamint Szlovákiában is azonosították.
Észak-indiai mutáció?
A Magyarországon azonosított vírus annak a mutációja, amely Észak-Indiában is jelen van. Ezt a tájékoztatást kaptam egy szakembertől, aki az állattenyésztési kutatóintézetben vezető pozíciót töltött be” – mondta Raskó György. Ez azért lehet fontos információ, mert országosan több ezer vendégmunkás dolgozik ebben az ágazatban: főleg indiaiak, fülöp-szigetekiek de még guatemalaiak is. Mint elmondta, tudomása szerint Dunakilitin leginkább Észak-Indiából származó, szikh vendégmunkások vannak a legnagyobb számban. Körülbelül öt éve lakhatnak a településen, de a szakember tud olyan telepről, ahol már tíz éve dolgoznak. Úgy tudni, ezeken az indiai területeken a száj- és körömfájás permanensen jelen van, és nem világos, hogy mennyire szigorú egészségügyi vizsgálatokon esnek át a munkások akkor, amikor megérkeznek a telepekre. Ennek ellenére szerinte nagyon óvatosan szabad csak összefüggésről beszélni. De miért is szeretik a teleptulajdonosok ennyire az indiai vendégmunkásokat? Tettük fel a kérdést. Raskó György elmondta, hogy a távoli országban a szarvasmarhát szent állatként tisztelik. Egészen megható módon bánnak az állatokkal, bensőséges kapcsolatot alakítanak ki velük. Ez egyértelműen látszik az állatokon, megtérül az állományban.
A vendégmunkásokat illetően már csak azért is érdemes tartózkodni az elhamarkodott következtetésektől, mert például Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának igazgatója az elérhető hírek alapján a mostani hazai járványt inkább pakisztáni eredetűként valószínűsíti. A vírus ugyanis, amit Magyarországon eddig négy Győr-Moson-Sopron megyei szarvasmarhatelepen mutattak ki, az európai uniós laboratóriumi vizsgálatok szerint az O-szerotípusba tartozik. Ez a világon kiinduló ragadós száj- és körömfájás járványok több mint kétharmadáért felelős, és évtizedek óta ismert. Az európai referencialaboratórium vizsgálatának eredményéből azt is tudni lehet, hogy a magyarországi vírus egy 2018-ban, Pakisztánban észlelt változattal áll legközelebbi rokonságban. Pakisztánban, sok más ázsiai országhoz hasonlóan a vírus endemikus, vagyis folyamatosan jelen van és fertőzi az állatállományokat, ezzel minden évben súlyos gazdasági károkat okozva a gazdáknak.
Változhat a protokoll
Raskó György a járvány okait elemezve arra is rávilágított, hogy a tehenészeteknél sokkal megengedőbb a protokoll, mint a szárnyasoknál és a sertéstelepeken. Utóbbiakban alapesetben sem szabad utcai cipőben bemenni a területre, dupla kerítés őrzi az állatokat. A sertéstelepre be sem hajthat jármű, csak kívülről lehet beadagolni a tápot a kerítésen kívülről: csöveken töltik azt a tárolókba, így a teherautó kereke nem tudja behozni a fertőzést. A baromfinál az állatok rendkívül érzékenyek, a H1N1 madárinfluenza miatt is rendkívül szigorú protokollt használnak.
Újabb telepeken tűnt fel a ragadós száj- és körömfájás, a honvédséget is bevetik
A Darnózseli és Dunakiliti településeken található állományokban április 1-jén azonosították a klasszikus tüneteket, a fertőzöttséget 2-án reggel a laboratóriumi vizsgálatok is megerősítették.
A szarvasmarháknál azonban tudomása szerint általában nincsenek ilyen komoly előírások, mert fél évszázada volt itt utoljára járvány, senki sem gondolta, hogy ez megint bekövetkezhet. Szerinte nincs e téren megfelelő járványvédelem, ami főleg az olyan típusú állománynál lenne nagyon fontos, amely nagyon magas tejhuzamú tehenekből áll. A jelenleginél sokkal szigorúbb protokollt tart szükségesnek, amit szerinte minden bizonnyal hamarosan be is vezetnek az ágazatban.
Magyar tarka
„Fontos tudni, hogy Dunakilitin az egyéni gazdáknál is elég nagy számban van szarvasmarha, jellemzően magyar tarka. Nem akarom elkiabálni, de úgy tűnik, velük semmi probléma, mindegyik negatív mintát produkált, pedig ismerek olyan telepet, amely légvonalban 200 méterre van az érintettől, és 80-as állományuk van” – mondta a szakember. Erre szerinte az lehet a magyarázat, hogy a telepeken megbetegedő tehenek Holstein-frízek, ők jóval kevésbé ellenállóak, mint a magyar tarkák. Olyan elképesztő terhelésnek vannak kitéve, hogy az ellenálló képességük bármiféle betegséggel szemben nagyon kicsi. A tejhozamra való elképesztő ösztönzéssel stresszes állapotig hajtják őket. Arra nemesítették a Holstein-frízeket, hogy minden idegszálukkal több tejet adjanak, ezért kimerültek. Mint az agrárközgazdász elmondta, ezek az állatok 100 éves nemesítésűek, kanadai és kaliforniai eredetűek, miután a 70-es években az USA-ból és Kanadából hozták be a tenyészanyagot Magyarországra.
Támogatás szigorú feltételekkel
A Magyar Közlönyben pénteken jelent meg egy rendelet, amely szerint szerint a kormány célja az, hogy kártalanítsa az érintett gazdálkodókat és segítse őket abban, hogy pótolják az elpusztult állatállományt, valamint folytassák állattartó tevékenységüket a korábbi színvonalon. Mint írják, az állam támogatást nyújt az érintett gazdaságoknak az állomány pótlására és a járványügyi védekezés megerősítésére. Ezt azonban szigorú feltételekhez kötik: a gazdáknak vállalniuk kell, hogy telepüket legalább három évig működtetik, ez idő alatt elérik az eredeti állatlétszámot. Aki ezt nem teljesíti, annak a kártalanítás 40 százalékát vissza kell fizetnie a jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelt összegben.
Az Agrárminisztérium azt közölte az MTI-vel, hogy az érintett gazdálkodásokban a veszély elmúltával, a megfelelő mentesítési védekezési protokoll végrehajtása mellett a kormány támogatja az állatállományok újratelepítését, valamint az állattartó telepek járványügyi fejlesztését. Hozzátették, a fertőzött állattartó telepek dolgozóinak fizetését a kormány átvállalja az állami bérgarancia terhére. Továbbá hitelmoratóriummal is segíti a kormány a ragadós száj- és körömfájás sújtotta gazdálkodókat. Ennek értelmében minden érintett állattartó esetében egy évre felfüggesztik hitele tőke- és kamattörlesztését. A hitelmoratórium is azt a célt szolgálja, hogy minden telep újra tudjon indulni, ami a magyar nemzetgazdaság számára nagyon fontos – közölte a tárca.
