A száj- és körömfájás járvány miatt nemcsak a levéli marhatelepen, de a közelben lévő hatalmas sertéstelepen is rendszeres állatorvosi ellenőrzést végeznek, folyamatosak a mintavételezések, és elrendelték az állatok zárt tartását is – derül ki a Nébih Magyar Hangnak küldött tájékoztatásából. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a héten újabb marhatelepen jelent meg a száj- és körömfájás Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvár melletti Levélen, ahol 2300 állatot tartanak. A járvány három hete az innen 50 kilométernyire lévő Kisbajcson tört ki, de nem sokkal később a Duna túloldalán, Szlovákiában is kimutatták a fertőzést három marhatartó telepen.
A hatóság közlése szerint a kisbajcsi, és a levéli kitörések körül 3 km sugarú körben védő-, 10 km-es sugarú körben pedig megfigyelési körzeteket jelöltek ki – Szlovákiában ugyanígy jártak el. Ezeken a területeken cenzust (az állattartóknál tartott „fogékony” állatok faj, hasznosítás, nem és kor szerinti összeírását) kell elvégezni a helyi állat-egészségügyi hatóság közreműködésével. A cenzusban szereplő állattartóktól meghatározott számú állatból a vírus nyomait keresve vért vesznek. A régebbi kitörések esetében a cenzus és a vérvizsgálat már megtörtént, az újabb eseteknél még folyamatban van.
Mit okozhat az emberben, ha fertőzött állattól származó húst fogyaszt?
Mit kell tudnunk a magyar állatállományra az utóbbi fél évszázad legsúlyosabb fenyegetését jelentő száj- és körömfájás járványról?
A kisbajcsi és a levéli telepen az illetékes hatóságok járványügyi nyomozást végeznek, amely során felderítik, hogy az érintett telepekről milyen kiszállítások történtek. Ahol állatokat is szállítottak, ott forgalmi korlátozásokat vezetnek be, illetve az ott lévő állatoknál meghatározott számú vérvételt végeznek. A forgalmi korlátozás csak a vérvételek negatív eredménye után oldható fel. A betegség lappangási idején belüli tej, takarmány, illetve állattetem ki- és beszállítások esetében felderítik a szállító járművek útvonalát, illetve az azok mentén található „fogékony” állatokat tartó telepeket. Ott az illetékes állat-egészségügyi hatóságok az állatállomány vizsgálatát követően szintén vért vesznek. Ahogy arra Nébih felhívta a figyelmet, a szállító járművek sofőrjeinek – amennyiben „fogékony” állatokat tartanak – állományában is szükséges a laboratóriumi vizsgálatok elvégzése. Győr-Moson-Sopron vármegyében eddig 104 állattartó telepet vizsgáltak meg a szakemberek.
Mindeközben a Kisalföld arról számolt be, hogy a levéli kitörés 10 kilométeres körzetébe eső településeken az összes sertést március 31-ig házi vágással le kell vágni.
A Nébih tájékoztatása szerint a kötelező következő járványvédelmi intézkedések értelmében az állattartó telepre területére nem léphetnek be idegenek, ahogy a járművel behajtását sem javasolják, de ha mégis elkerülhetetlen, akkor a behajtás előtt fertőtleníteni kell az adott járművet. A telepi dolgozók csak a fekete-fehér öltözőn áthaladva, átöltözve léphetnek a telepre, valamint az állattartó épületekbe történő belépés előtt fertőtleníteni kell a lábbeliket és a kezüket.
„A probléma a vírussal nem a halálossága, hanem az extrém fertőzőképessége”
Kemenesi Gábor virológust kérdeztük a száj- és körömfájás járványról.
A vírus bejutásának, esetleges továbbterjedésének körülményeit a még folyamatban lévő járványügyi nyomozás során vizsgálja a hatóság.
A kórokozó fél évszázadnyi szünet után bukkant fel ismét hazánkban, a betegség emberekre nagyon ritkán terjed át, a hasított körmű állatok, például szarvasmarhák, sertések, kecskék és juhok körében azonban rendkívül fertőző. Fő tünetei a láz, az étvágytalanság, a nyálzás és a hólyagok megjelenése a szájban és a lábvégeken.
