
„Orbán rövidesen kirúgja a haverját, Polt Péter legfőbb ügyészt, akinek 2028-ig tartott volna a megbízatása” – május 3-án ezzel a Facebook-poszttal lengette be Magyar Péter, hogy hamarosan változás várható a Legfőbb Ügyészség élén. A bejegyzésre élesen reagált a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Kocsis Máté, bolond bohócnak nevezve Magyart – ám a távozásról szóló hírt lényegében nem tagadta. „Nos, Polt Péter fontos közjogi pozíciót tölt be, és a jövőben is azt fog, nem bukott” – írta Kocsis. Hasonlóan talányosan fogalmazott a Legfőbb Ügyészség is, ami csak a kirúgásról szóló állítást igyekezett cáfolni Magyar posztjára reagálva.
Azóta lényegében tényként kezelik a sajtóban, hogy az egykori Fidesz-tag Polt menni fog, sőt, ő lesz az Alkotmánybíróság következő elnöke. Lehetséges utódjaként pedig a két Bencét: Tuzson igazságügyi minisztert vagy Rétvári államtitkárt emlegetik. Hogy Polt távozásának mennyi valóságalapja lehet, mi állhat egy ilyen lépés mögött, alkotmányjogászokat kérdeztük, akik reálisnak is tartanák a pozícióváltást, hangsúlyozva, hogy csak lehetőségekről, spekulációkról beszélnek.
A szakértelem rég nem szempont
„Az alkotmánybírókat az országgyűlés kétharmad választja, 2012 óta elnökük kinevezéséről is a Parlament dönt, nem a tagság. Így régóta nem szempont, hogy vezetőjük eleve alkotmánybíró legyen. Sőt, a teljes testületet politikai akarat helyezte pozícióba” – mondja Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász, aki látszattestületnek, a hatalmat kiszolgáló szervnek tartja az Alkotmánybíróságot. Bár alkotmányjogi panaszokat időnként elbírálnak, az alaptörvény kritikai értelmezésével nem foglalkoznak – és nem adnak teret a népi érdekérvényesítésnek, az ún. actio popularisnak sem.
Az, hogy Polt mennyire felkészült a új feladat ellátására, épp ezért lényegtelennek érzi. „Jogi felkészültégét, ügyészségi rutinját persze nem vitatom, de alkotmánybírósági tevékenységet sosem végzett. Igaz, ebben a rendszerben nincs is szüksége arra, hogy bármiben elmélyedjen. Az fogja, fogják tenni az Ab-ben, amit a megbízó elvár tőlük” – véli Szentpéteri Nagy.
Most érdemes áthelyezni a kádereket
A jogász a Fidesz részéről hatalomtechnikai szempontból ugyanakkor logikus húzásnak látja Polt státuszváltását. A legfőbb ügyészt szintén az Országgyűlés választja meg. Polt Péter kilenc évre szóló mandátuma 2028-ban járt volna le – ha a Tisza jövőre kétharmaddal megnyeri az országgyűlési választásokat, akkor egészen 2037-ig bebetonozhatták volna saját emberüket az ügyészség élén. Így viszont a következő kilenc évig továbbra is a kormány embere vezethetné a hatóságot, tiszás többség ide vagy oda. A váltás mellett szól továbbá, hogy az Ab-nek jelenleg csak 12 tagja van a törvényben előírt 15 helyett – és, sürgető tényként, Polt Péter életkora. A büntetőjogász ugyanis 69 éves, ám az Alkotmánybíróság élére 70. évét betöltött jelöltet nem nevezhetnek ki. Ha Polt most foglalja el pozícióját, akkor további 12 évig egy NER-hez lojális káder maradna a legmagasabb bírói testület vezetője.
Egérút a számonkérés elől?
„Ez az egyik utolsó sansz, hogy a Fidesz keresztbe tegyen a Tiszának. Na, és egérutat jelent Polt Péternek, aki egy új kormány valószínűleg számon kérne feltételezett mulasztásai miatt” – értékelte a híreket Lövétei István alkotmányjogász. Ilyen mulasztás lehet az Öveges-program, a Microsoft-licenszvásárlások vagy éppen a Schadl-Völner botrány ügyében éveken át elhúzódó (elhúzott?) eljárás is. „Most valószínűleg megpróbálják kimenteni Poltot – az, hogy van-e bármilyen előzetes tapasztalata az új feladathoz, semmit sem jelent” – mondta Lövétei, aki szerint csak az számít majd, hogy a frissen kinevezett alkotmánybírósági elnök kinek lesz majd kellően hálás. Nyilatkozónk ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy egy kétharmados felhatalmazással a a Tisza is átalakíthatja az Alkotmánybíróság összetételét.
Vezetőjük lehetséges távozásáról és új kinevezéséről a Legfőbb Ügyészséget is megkérdeztük. A hatóság jelezte, „nem kívánja kommentálni a Dr. Polt Péter legfőbb ügyész személyét érintő találgatásokat.”