Bírálják az ÁSZ-elnök ötletét a szakértők: nincs alapja a nulla százalékos személyi jövedelemadónak

Bírálják az ÁSZ-elnök ötletét a szakértők: nincs alapja a nulla százalékos személyi jövedelemadónak

Budapest, 2021. június 8.
Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke felszólal az ÁSZ 2020. évi szakmai tevékenységéről és az intézmény működéséről szóló beszámoló, valamint az ahhoz kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. június 8-án.
MTI/Soós Lajos

Fotó: Soós Lajos

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke szerdán vetette fel, hogy akár ki is lehetne vezetni a magyar adórendszerből a személyi jövedelemadót. Érvelése szerint az emberek sokszor büntetésnek érzik a személyi jövedelemadót, az ember egyébként is annyira értékes, hogy egyáltalán nem kellene adóztatni, azaz büntetni azért, mert dolgozik. Hozzátette, nagyon fontos, hogy mindenki érdekelt legyen abban, hogy aki Magyarországon akar dolgozni, az ezt meg is tehesse. Ehhez az kell, hogy az állam mindenki számára megteremtse az esélyegyenlőséget a munkához jutáshoz, a hazai munkavállaláshoz.

Közgazdászokat kérdeztünk az ötletről, amelytől senki sincs elragadtatva. 

Róna Péter közgazdász szerint az Állami Számvevőszék elnökének ötlete a személyi jövedelemadó kivezetéséről megmarad az ötlet szintjén, ahogy a kormány számos korábbi intézkedése is. Nincs részletesen bemutatva, milyen hatással lenne az adó megszüntetése a magyar gazdaságra, a költségvetésre és a társadalomra. Ugyanis minden adófajtának – legyen az általános forgalmi adó, vállalkozási nyereségadó vagy vagyonadó – van valamiféle közgazdasági és társadalmi következménye, amely tovagyűrűzik.

Kérdésünkre Róna Péter elmondta, valamilyen forrásból pótolni kellene a költségvetés kieső bevételeit, de nem tudni, ezt miként képzelte Domokos László. Lehet persze azzal érvelni, amit az ÁSZ elnöke felhoz, nevezetesen, hogy a szociális hozzájárulási adó csökkentése sem eredményezte a költségvetési bevételek visszaesését anno, mert azt a növekvő bérek miatti plusz szja- és járulékbevétel ellensúlyozta.

– Érdemes azonban végiggondolni, mit is jelentene, ha az azonnali 15 százalékos béremelés hatására – hiszen ennyivel több maradna az emberek zsebében – megnövekedne a fogyasztás, illetve az abból befolyó forgalmi és egyéb adó. De azt sem szabad elfelejteni, hogy milyen inflációs hatása lenne ennek a plusz fogyasztásnak. Azt is érdemes lenne megvizsgálni, hogy az intézkedésnek milyen hatása lenne az ingatlanpiacra, a hitelezési folyamatokra. És ez csak néhány példa. Tehát igencsak szerteágazó hatástanulmányokra lenne szükség ahhoz, hogy egyáltalán érdemes legyen elgondolkozni Domokos László felvetésén. Addig az nem más, mint sületlen ötletelés, amire nem szabad időt fordítani – mondta az Oxfordi Egyetem oktatója.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szintén nem tartja igazán jó ötletnek a nulla százalékos személyi jövedelemadóra való áttérést. Ő is úgy látja, hogy egy ilyen horderejű változtatást csak azt követően lehet bevezetni, ha részletes hatástanulmány készül az intézkedés következményeiről. A szakember azt is hozzátette, nem tud arról, hogy bárhol a világon kísérleteznének az élő munkát terhelő adó kivezetésével.

– Úgy vélem, ekkora veszteséget pillanatnyilag képtelen kezelni a magyar költségvetés. Ennek csak akkor lehetne létjogosultsága, ha alapvetően átalakítanák a munkát terhelő járulékokat. Például a szociális hozzájárulási adót megemelnék, hogy részben vagy egészben ellensúlyozza a kieső személyi jövedelemadó összegét. Az adó kivezetése egyben azt is jelentené, hogy minden magyar dolgozó egyetlen lépésben 15 százalékos béremelést kapna. Ez esetben jó az esély arra, hogy a munkáltató egy időre visszafogná a béremelés tempóját, vagy akár teljesen le is állítaná. Különösen, ha a kieső szja ellensúlyozására az élő munkát terhelő járulékok bármely elemét megemelné a kormányzat, hiszen az plusz terhet jelentene a vállalkozásoknak.

Az ÁSZ-elnök ötletét más kritikák is érték.

Dávid Ferenc közgazdász, a DK szakértője például a Klubrádióban arról beszélt, bár jól hangzik Domokos felvetése, de az állami költségvetés alapvetően az emberek által befizetett személyi jövedelemadóból tevődik össze. Ha ezt nullára csökkentjük, 2800-3000 milliárd forint adó esik ki, aminek beláthatatlan következményei lennének. A szakértő azt is hozzátette, hogy a nyugdíjasoknak sem kedvezne ez semmilyen módon, hiszen státuszuknál fogva ők már nem fizetnek személyi jövedelemadót, azonban ennek a 2,7 millió embernek éppen a költségvetésből kell biztosítani a nyugdíját. Ezért ha megvalósítanák Domokos elképzelését, akkor számításai szerint valamikor a 10. hónapban sokan nem kapnák meg az emelt nyugdíjukat, mert a költségvetés addigra összeomlik.

Domokos nyilatkozatának apropóját valószínűleg az adta, hogy Karácsony Gergely ellenzéki miniszterelnök-jelölti programjának a többkulcsos adózás is része. A nemrég bemutatott Karácsony-program progresszív jövedelemadóval számol, vagyis nagyobb hozzájárulást kérnének azoktól, akik havi 1 millió forintnál jobban keresnek.

Karácsonyi Magyar Hang-akció

Karácsonyi Magyar Hang-akció

Ha legalább fél évre előfizet a Magyar Hang nyomtatott vagy pdf változatára, ajándékba adjuk a karácsonyi dupla számunkat! Az éves előfizetők pedig emellett választhatnak ajándéktárgyaink közül.

Karácsonyi akció!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast: Holiday-i közszolgálatot kérünk karácsonyra