Szakszervezetek a kötelező oltásról: elhamarkodott, nem szerencsés lépés, túlzott szankció

Szakszervezetek a kötelező oltásról: elhamarkodott, nem szerencsés lépés, túlzott szankció

Az első egészségügyi dolgozó beoltása a Pfizer/Biontech Magyarországra érkezett vakcinájával Budapesten, 2020. december 26-án (Fotó: Kásler Miklós Facebook-oldala)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) és a Független Rendőr Szakszervezet sem tartja szerencsés döntésnek, hogy a kormány előírta az állami szektorban dolgozók számára a koronavírus elleni védőoltás felvételét. Mindkét szakszervezeti vezető szerint lehetnek hátulütői a döntésnek. A kulturális területen dolgozókat képviselő Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének elnöke pedig túlzottnak tartja a szankciót.

Boros Péterné, az MKKSZ elnöke kérdésünkre azt mondta, nem tudták, hogy ilyen döntésre készül a kormány, az államtól – mint munkáltatótól – semmiféle előzetes tájékoztatást nem kaptak. Az oltás kötelezővé tételét az állami szektorban elhamarkodott a lépésnek tartja, azzal együtt is, hogy nem vitatja: az oltottak körét bővíteni szükséges.

– Ugyanakkor, miután a kormánynak a makrofolyamatokról van információja, az egyénektől nincs, és nem egyeztettek az érdekképviselettel, a jó döntés meghozásában nem is tudtak segíteni – magyarázta.

Az elnök egyúttal üzent Parragh Lászlónak, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének is. – Közszolgálati szakszervezetként nem szeretnénk kitenni magunkat annak, hogy a munka világának másik aspektusát ismerő iparkamarai elnök intézze a mi ügyeinket. – Mi nem kértük erre, nem adtunk rá felhatalmazást és nem tudjuk, hogyan vindikálja magának a jogot, hogy ő tanácsokat adjon a miniszterelnöknek a közszolgálati dolgozókat érintően is. Ezért arra kérjük, hogy tartózkodjon a jövőben olyan impulzusok adásától, amelyeknek nincs előzetes egyeztetési alapja. Egyszer és mindenkorra kikérjük magunknak! Ennek a következményeit a mi munkavállalóink mellett az állampolgárok isszák meg a levét, ha a dolgozók az előkészítetlenül hozott döntések miatt elhagyják a pályát, mint történt az egészségügyben. Ez a veszély fennáll a közigazgatásban, a szociális szférában is – magyarázta az elnök.

Emlékezetes, idén nyáron a Portfóliónak adott interjúban beszélt arról Parragh László, hogy a kamara javasolni fogja, hogy egyes területeken a dolgozók számára kötelező lenne a koronavírus elleni védőoltás. Az elnök azt is felvetette, hogy a döntéshozók előbb szíveskedjenek kikérni jogászok véleményét arról, hogyan vindikálhatja a jogot magának a munkaadó, hogy a dolgozó egészségi állapotára vonatkozó rendelkezési jogot tőlük átvegye.

Boros Péterné szerint az ügy úgy tudna nyugvópontra jutni, ha finomítanák a végrehajtásban a döntést. Ezért szükségesnek látja, hogy az érdekképviseletekkel együtt egy asztalhoz üljenek a döntéshozók, ha el szeretnék kerülni, hogy egy jó politikai akarat rosszá forduljon.

A munkavállalóknak azt tanácsolta, hogy ahol működik szakszervezet, vannak képviselőik, vegyék fel velük a kapcsolatot, és próbálják ezt az intézkedést úgy finomítani, hogy az ő munkavállalóik ne hagyják el emiatt a pályát.

– Az senkinek sem jó – folytatta –, ha egy jó munkaerőt a kialakult helyzet miatt elveszít a közszféra. Felvetésünkre, hogy ha a kötelezés ellenére nagyobb nagyságrendben nem veszik fel az oltást, az szerinte okozhat-e szakemberhiányt, határozott igennel felelt. – Ez látszott az egészségügyben, és látja a közigazgatásban – tette hozzá.

Az érdekképviseleti vezető felvetette az önkormányzatok helyzetét is. A kihirdetett jogszabály ugyanis a polgármesterek hatáskörébe utalta annak eldöntését, hogy előírja-e a polgármesteri hivatal dolgozóinak az oltás felvételét. A polgármester azonban csak a jegyzőnek munkáltatója, a többi hivatali dolgozó munkáltatója a jegyző. – Nem hiszem, hogy boldogan fogadták a polgármesterek ezt a felhatalmazást. Azt viszont elhiszem, hogy a miniszterelnök szívesen átadja ezt a felelősséget a polgármestereknek. A miniszterelnök kizárólag a kormánytisztviselők esetében munkáltató, hiszen ő áll ennek a piramisnak a csúcsán – jegyezte meg.

Kérdésünkre, hogy vannak-e információi arról, hogy a szakszervezet tagjai körében hogyan alakult az átoltottság, Boros Péterné azt felelte: a közigazgatásban és a szociális ágazatban dolgozók jellemzően önként felvették az oltást, már csak azért is, hogy védjék az ügyfeleket, ellátottakat. – Magam is be vagyok oltva. Ugyanakkor megértem azokat is, akik ódzkodnak az oltástól. Ösztönözni kellett volna az embereket a koronavírus elleni védőoltás felvételére, és nem mellesleg nem is mindig állt rendelkezésre az Európai Gyógyszerügynökség által elismert oltóanyag. Az oltások kötelezővé tételéről szóló intézkedés szerintem egy fuldokló, kétségbeesett lépés volt – magyarázta az érdekképviseleti vezető.

Kulturális dolgozók: túlzott a szankció

Nem látja indokoltnak a koronavírus elleni oltás kötelezővé tételét Dobrovits Orsolya, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének elnöke sem. Ezt azzal indokolta, hogy a munkavállalók többsége önként felvette a védőoltást. Úgy fogalmazott, hogy túlzó az a szankció az oltást nem kérő munkavállalóval szemben, miszerint elveszíti az egzisztenciáját. Az érdekképviselet az MKKSZ-hez hasonlóan kezdeményezte az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács összehívását is.

FRSZ: Ajtót nyithat a leszerelésre

Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára sem tartja szerencsésnek a csütörtökön bejelentett döntést, különösen olyan időszakban, amikor létszámhiánnyal küzd a rendőrség, leginkább a végrehajtó állománynál. Testületi állásfoglalás még nem született, de ha a hivatásos állománynál parancsot adnak, az alól nem lehet kibújni, csak végre lehet hajtani. Pongó Géza azt is mondta, hogy eddig nem engedték leszerelni a rendőröket a veszélyhelyzetre hivatkozva, ám a leszerelésüket mérlegelők számára ajtót nyithat a döntés a kilépésre.

– Szerintem ezt a szempontot számba kell vennie a Belügyminisztériumnak a döntés végrehajtásánál. Ha tíz embert érint, abba nem fog beleremegni a rendőrség. De ha százasával, vagy ezresével kell ezért a rendőröknek leszerelniük, az humánpolitikai problémákat fog okozni – tette hozzá a főtitkár.

Kötöttfogás Extra

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – „A nőnek a konyhában a helye”