A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a kormány az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) Pluszban tett vállalásaiban „valótlan állítások” és olyan terv olvasható, amely nem a pedagóguspálya vonzóvá tételére irányul. A két szakszervezet hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a vállalások a pedagóguspálya vonzóvá tétele helyett azt szolgálják, hogy a kormány uniós támogatás felhasználásával további lépéseket tegyen az intézményi autonómia lebontásáért és a pedagógusok kiszolgáltatottságának növeléséért.
Úgy fogalmaztak: a tervezett teljesítményértékelési és bérdifferenciálási rendszer alkalmatlan a pedagóguspálya vonzerejének helyreállítására, a tanulói eredményesség növelésére. Ezzel a pedagógusbérek ígért felzárkóztatása sem valósul meg, kiszámítható életpályát, előmenetelt pedig „végleg nem biztosít” – tették hozzá. A szakszervezetek szerint a kormány valótlant állít, amikor vállalásában kijelenti, hogy „a teljesítményértékelés szempontrendszerét és végrehajtását a legnagyobb pedagógus-szakszervezetekkel széles körű szakmai együttműködésben dolgozza ki”, hiszen a két szakszervezet csak a koncepciót látta, amelyről tudható, hogy nem végleges.
Jelezték: a PDSZ és a PSZ a kormány teljesítményértékelésről szóló tervezetének elkészítésében nem vett részt, az egyetlen elemében sem tartalmazza a két szakszervezet által másfél éve megfogalmazott követeléseket. Sérelmezték továbbá, hogy a kormány – a szakszervezetek tiltakozása ellenére – újból és újból felveti a pedagógusok új jogállási törvénybe történő „kiszervezését”.
A teljesítményértékelési rendszer tervezete szerintük nem felel meg az EFOP Plusz programban foglalt vállalásnak, és húsz százaléknál nagyobb mértékű, ráadásul kötelező béreltérítést tartalmaz olyan szempontok alapján, amelyek egy részére a pedagógusnak, illetve az intézményvezetőnek nincs közvetlen ráhatása. A PDSZ és a PSZ követeli, hogy a kormány hozza nyilvánosságra a pedagógusok illetményrendszerével és a nevelést, oktatást közvetlenül segítő és egyéb munkakörben foglalkoztatottak béremelésével és munkaterhelésével kapcsolatos terveit, és ezekről folytasson érdemi egyeztetést.
Első lépésként idén januártól minden foglalkoztatottnak legalább 45 százalékos alapilletmény-emelést szorgalmaztak. Hozzátették: a szakmai ágazati pótlék e fölött kerüljön az alapilletménybe, a többletmunkát pedig a tárgyhavi illetménnyel együtt fizessék ki, helyi döntésen alapuló további illetményemelés csak objektív, mérhető szempontok alapján, a szakszervezetek által ellenőrizhető módon történhessen. A közleményben tiltakoztak az „illetményeltérítés” rendszere ellen is.
