– Ma a demokrácia ünnepe van az oktatásban, a pedagógusok megmutatták, hogyan kell kiállni a közös ügyekért – értékelte hétfő reggeli, két órás figyelmeztető pedagógussztrájkot a budapesti Hősök terén tartott sajtótájékoztatón a pedagógus-szakszervezetek, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) vezetése.
Elmondták, az eddigi adataik szerint több mint húszezren sztrájkoltak az oktatásban. Ugyan eredetileg hozzávetőlegesen negyvenezren jelezték részvételüket, ám végül többen visszaléptek, például azért, mert visszariadtak, vagy éppen azért, mert koronavírusosak lettek.
Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke leszögezte: az igazi sztrájk csak március 16-án kezdődik, a mostani figyelmeztető sztrájk csak felhívta a figyelmet arra, hogy ha nem lesz, aki tanítson, nem lehet majd minőségi munkavállalókat képezni. A kiállás szerinte nem a pedagógusbérről szól, hanem arról, hogy legyen elég tanár, és a fiatalok se hagyják el a pályát.
Nagy Erzsébet (PDSZ) szerint sok kollégájuk félt, hogy retorzió éri őket, és jelzéseket kaptak, hogy a tankerületek egyes intézményekben nyomást helyeztek a sztrájkot tervező pedagógusokra, az intézményeket pedig rávették, hogy úgy tájékoztassák a szülőket, hogy vigyék iskolába gyermekeiket, ezzel nyomást gyakorolva, hogy a sztrájk ne valósuljon meg. Ebből elmondása szerint feszültségek keletkeztek, de minden gyermek kapott felügyeletet. A március 16-ra tervezett sztrájkról azt mondta: ha megtartják, akkor ez a sztrájk már nem biztos, hogy úgy zajlik majd, hogy mindenhol van gyermekfelügyelet.
Megszólalt a sztrájk után az Emmi is
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma az MTI-nek küldött közleményben reagált a hétfői sztrájkra. Azt emelték ki: országosan az iskolákban foglalkoztatott pedagógusok kevesebb mint egyötöde vett rész a hétfői sztrájkban. A tárca a közleményében sajnálatosnak nevezte, hogy a szakszervezetek annak ellenére megszervezték a sztrájkot, hogy annak jogi feltételei nem álltak fenn. A minisztérium szombaton arról tájékoztatta az MTI-t, hogy törvénytelen a hétfői pedagógussztrájk, mivel a bíróság csak pénteken hozott elsőfokú, nem jogerős határozatot, a jogszabály szerint pedig sztrájk csak akkor tartható, ha a bíróság jogerős döntést hozott róla.
A bíróság szakszervezeteknek igazat adó pénteki végzése csak az öt napos fellebbezési határidő lejárta után válhatott volna jogerőssé, ez pedig nem telt le hétfő reggelig. Ez viszont a minisztériumon is múlt: ha lemond a fellebbezés jogáról, vagy megegyezik a szakszervezetekkel, akkor a döntés a sztrájk időpontjában már jogerős lehetett volna.
Arról, hogy miért nem született meg időben a bírósági döntés, a szakszervezeti vezetők a sajtótájékoztatón azt a magyarázatot adták: a bíróság hiánypótlást kért tőlük, de ezt csak úgy lehetett beadni, ha előtte egyeztetnek róla a kormánnyal. Szerintük ezt az ünnepi időszak is lassította, de az egyeztetés a kormány magatartása miatt is csúszott, mert a két felvonásos eljárás során a kormány képviselői nem tárgyalták meg velük a részleteket, ehelyett írásbeli választ ígértek, amit végül már nem vártak meg a szakszervezetek.
Elmondta azt is: a sztrájk végeztéig nem adott be fellebbezést a kormány a bíróságra, ezért a másodfok nem fog ezzel az üggyel foglalkozni. Kiemelte: az eljárás nem a sztrájk jogszerűségéről, hanem a még elégséges szolgáltatásról szólt, és ha ez jogerőssé válik, a kormány nem beszélhet a sztrájk jogellenességéről. Úgy vélte, a kormány megegyezés helyett fenyegette a dolgozókat és akadályozni próbálta a sztrájkot.
Autós felvonulás
A hét számos iskolában és óvodában munkabeszüntetéssel indult hétfő reggel: gyermekfelügyelet volt, az iskolákban azonban nem tartottak órákat hétfőn reggel 8 és 10 óra között azok a tanárok, akik csatlakoztak a pedagógussztrájkhoz. Az arányuk intézményenként változó volt, és sok olyan iskola is van, ahol nem sztrájkoltak.
Készülődnek az autós felvonulás résztvevői (Fotó: Magyar Hang/R. Kiss Kornélia)
A Magyar Hanghoz érkező visszajelzések alapján a szülők egy jelentős része szolidáris volt a sztrájkoló pedagógusokkal, és nem vitték iskolába a gyermekeket. Ezt több intézmény külön kérte is, annak ellenére, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) korábban azt közölte: nyugodtan iskolába lehet vinni a gyermekeket, mert nincs jogerős bírósági végzés a sztrájkról. Azoknak a gyerekeknek, akik mégis reggel nyolcra érkeztek az iskolába, gyermekfelügyeletet biztosítottak a pedagógusok. Ezt állapította meg a bíróság, mint úgynevezett még elégséges szolgálatatást, amit sztrájk idején is nyújtania kell a pedagógusoknak.
A két órás munkabeszüntetés figyelmeztető sztrájk volt. A szakszervezetek korábban jelezték: amennyiben nem érnek célt, március 16-tól határozatlan idejű sztrájkba léphetnek. Utoljára 2016-ban sztrájkoltak a pedagógusok, akkor egy napos sztrájkot szerveztek.
Délután kettőkor a Hősök teréről autós felvonulás indult a Magyar Szakszervezeti Szövetség szervezésében a pedagógussztrájk támogatására, a résztvevők fél kettőtől gyülekeztek a Hősök terénél, a pedagógus-szakszervezetek tájékoztatása szerint 200 autós jelezte előzetesen a részvételét a forgalomlassító demonstráción.
Az eseményen részt vett több ellenzéki politikus, például Jakab Péter Jobbik-elnök és Varju László, a DK országgyűlési képviselője is.
