A katonai együttműködés még soha nem volt ilyen erős a két ország között: ez derül ki a két fél által aláírt, a 2025-ös évre vonatkozó együttműködésről szóló megállapodásból is – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kedden Belgrádban.
„Hazánknak a szomszédos, nem EU- és NATO-tagállamok közül a legintenzívebb kétoldalú védelmi és katonai kapcsolata Szerbiával van, és Magyarország is hozzájárul a szerb haderő korszerűsítéséhez” – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky, aki szerint egyre erőteljesebb az együttműködés a két védelmi minisztérium és haderő között. Szerbia és Magyarország stratégiai partnerek, és ezt 2023 óta a védelem és a katonai együttműködés területére is kiterjesztették. Az MTI beszámolója szerint a miniszter közölte, hogy a kedden aláírt dokumentum értelmében „a 2025-ös évben összesen 79 közös programot hajtunk végre”, például flottillakiképzést, az önkéntes tartalékos állomány részére szervezett többnemzeti békeműveleti harcászati gyakorlatot, valamint lövészkiképzést. Rámutatott, hogy ezek a programok „hozzájárulnak a két ország közötti kapcsolatok továbbfejlesztéséhez, és biztosítják a közös célok megvalósítását a védelmi és katonai területen”.
Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök a közös sajtótájékoztatón szintén elmondta, hogy a környező országok közül Szerbiának Magyarországgal van a legintenzívebb védelmi kapcsolata. Mint mondta, a két ország közötti stratégiai kapcsolat egyik legfontosabb eleme az átfogó védelmi együttműködés. Aleksandar Vučić megköszönte Magyarországnak, hogy nemcsak a jó időkben, hanem a nehéz időszakokban is Szerbia mellett állt, és közölte, hogy Budapest is mindig számíthat Belgrád támogatására.
Érdekes módon rímel a magyar-szerb együttműködés arra a katonai szövetségre, amelyet a napokban Horvátország, Albánia és Koszovó védelmi minisztere kötött. A három ország tervei között közös gyakorlatok szervezése, valamint a hibrid fenyegetések elleni együttműködés szerepel. Szerbia ezt azonnal provokációnak minősítette, és részletes magyarázatot követelt. Különösen azt sérelmezi, hogy Koszovót is bevonták az együttműködésbe, holott azt Szerbia továbbra is saját tartományának tekinti. A két NATO-tagállammal való szorosabb katonai együttműködés tehát nemcsak stratégiai, hanem szimbolikus gesztus is: azt üzeni, hogy Koszovó a nyugati szövetségi rendszerek része akar lenni. Az átalakuló balkáni erőviszonyokról ITT írtunk részletesebben.
Új szövetségek, régi félelmek a Balkánon
Horvátország, Albánia és Koszovó védelmi minisztere a napokban katonai együttműködési megállapodást kötött. A tervek között közös gyakorlatok szervezése, valamint a hibrid fenyegetések elleni együttműködés szerepel.
