Az orbánizmus kései szakaszának veszélyes bohózata – ezzel a címmel közölt egy terjedelmes írást a héten az amerikai Foreign Policy, amely azzal kezdi, hogy felsorolja azokat az ügyeket, amelyek miatt Magyarország az utóbbi időkben a nemzetközi érdeklődés homlokterébe került. A cikk így részletesen foglalkozik az orosz mintára készült, nemrég elfogadott LMBTQ-ellenes jogszabállyal, amely szerinte csak folytatása volt a korábbi, különféle csoportok ellen folytatott politikának. Elég itt a muszlim menekültekre vagy a roma közösségekre gondolni. A szerző emellett felhozza a korrupciós botrányokat, illetve Orbán Viktor Kínához és Oroszországhoz való dörgölőzését, de nem maradt ki az az Európai Unióval való viszony sem.
A cikk kitér arra, hogy Magyarországon a következő évben parlamenti választásokat tartanak és a Biden-adminisztráció befolyásolhatja a NATO-szövetségesét, ha akarja. Ennek egyik módja, ha az Egyesült Államok teljes támogatásáról biztosítaná az uniót, amikor az Magyarországról dönt. A lap emellett egy másik lehetőséggel is számol: a múlt hónapban a Fehér Ház új keretrendszert vezetett be, hogy a nemzetközi korrupciót nemzetbiztonsági kérdésként kezeljék. Röviddel ezután a Biden-adminisztráció több tucatnyi jelenlegi és egykori vezető tisztviselőt azonosított az „északi háromszög” országaiban – vagyis Guatemalában, El Salvadorban és Hondurasban – a korrupcióval kapcsolatos szankciók célpontjaként. Washington szerint ugyanis ezekben az országokban a korrupció aláássa a regionális biztonságot és hozzájárult a migránsok és menedékkérők kiáramlásához, beleértve azokat is, akik az Egyesült Államok déli határára érkeztek.
– Hasonlóképpen, a Biden-adminisztráció kihasználhatná a meglévő szankciós törvényeket és az új korrupcióellenes keretrendszerét, mint olyan eszközt, ami az elkövetkező hónapokban következményeket eredményez Orbán és cimborái számára – fogalmaz a szerző, aki azzal érvel, hogy Magyarország demokratikus visszalépése nem csak a magyarok számára jelent veszteséget, hanem rombolja az EU, mint Amerika kulcsfontosságú partnerének erejét, és aláássa azokat az értékeket, amelyeken a NATO szövetsége alapul. A lap további lehetőségként említi, hogy az amerikai felsővezetők ne találkozzanak magyar kollégáikkal, a Biden által tervezett demokrácia-csúcstalálkozóra ne az Orbán-kormányt hívják meg, hanem a magyar civil társadalom tagjait, illetve hogy a Szabad Európa Rádiónak további forrásokat gyűjtsön az amerikai kormány.
Van erre esély?
Mekkora az esélye annak, hogy Washington magyarországi politikai szereplőket is szankcionáljon a közeljövőben? – ezt a kérdést tettük fel Schmidt Andrea politikai szakértőnek, a Pécsi Tudományegyetem Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék adjunktusának. Ő már elöljáróban jelezte, hogy az Egyesült Államok Biden hatalomra kerülése óta folyamatosan igyekszik távolodni a Trump-elnökség alatt hozott intézkedésektől, vagy legalább finomítani azokat. Az eddig eltelt több mint hat hónap így a korábbi szankciók feloldásának, újak meghozatalának szükségességéről szólt, amit a világjárvánnyal szembeni védekezés is befolyásolt.
Schmidt Andrea szerint most Magyarország két oldalról kerülhet szembe az Egyesült Államok álláspontjával. Ebből az egyik az ukrán NATO-csatlakozás blokkolása. Ebben ugyan az ukrán elnök nagyon bízik, de tény, hogy még a NATO-n belül is vannak olyan hangok, amelyek szerint Ukrajna NATO-csatlakozása egy új háborús konfliktus gyökere lehet, amit egyik fél sem akar megkockáztatni. Washington emellett a vele szövetséges országok megregulázására is kész, amennyiben azok Kína felé közelednek. – Itt hazánk esetében az „Egy övezet egy út” törekvés az érdekes, hiszen amellett, hogy károsan hat a nyugati érdekekre, az abban résztvevő országokat kiszolgáltatottá teszi Kína felé – hangsúlyozta a szakember, aki szerint Magyarország azért is van kényes helyzetben, mert egyfelől NATO-tag, másfelől az EU tagja.
Itt felmerül a nem átlátható hitelezések kérdése is, ilyen például Észak-Macedónia autópályája, de akár a pireuszi kikötő is, mint a „kínai sárkány feje”, ahogy azt Hszi Csin-ping kínai elnök nevezte. Litvánia egyébként kilépett a Kínát és Kelet-Közép-Európa országait tömörítő 17+1-es szövetségből és amint azt Gabrielus Landsbergis külügyminiszter kijelentette, a többi EU tagállamnak is inkább a 27+1 szövetséget kellene hangsúlyozni, azaz közösen fellépni. É
s bár a Budapest-Belgrád vasútvonal, valamint a Fudan Egyetem finanszírozása nem nyilvános, de éppen a balkáni autópálya kínai hitelekből való megvalósítása, valamint a görögországi jelenlét adhat okot aggodalomra a túlzott kínai befolyás tekintetében. Továbbá az orosz érdekeltségű Nemzetközi Beruházási Bank székhelye Budapesten van, azaz Oroszországgal szembeni elköteleződésünk újabb jelét lehet megfigyelni. – Az átláthatatlan finanszírozási kérdések miatt a korrupció veszélye is felmerül, így ha nem is látványosan, de érintettek lehetnek a kormányközeli szereplők – emelte ki a szakember.
Mekkora az esélye annak, hogy Washington „Orbán és cimborái” ellen is beveti a szankciókat? Schmidt Andrea szerint amennyiben a korrupció elleni harcról van szó, a legutóbbi bolgár példa azt mutatja, hogy ennek megvan az esélye. Itt különösen fontos, hogy 2022-ben választások lesznek Magyarországon, a lengyeleknél 2023-ban, tehát az Egyesült Államok szemszögéből nézve nagy a tét. Ráadásul mindkét ország kormánya szimpatizált az előző amerikai vezetéssel, ami további ösztönzést jelenthet Washington számára. A politológus szerint azonban Magyarországnak éppen az Oroszország és Kína felé történő elköteleződése lehet az, ami mind az EU, mind pedig az Egyesült Államok részéről esetleg lépéseket válthat ki.
