Mire fókuszálnak a magyarországi pártok az EP-kampányukban? Interjúsorozatunkban erről is kérdeztünk tőlük. Uniós közbeszerzések, migráció, brexit, közös hadsereg és szociális ügyek – többek között e témákról beszélgettünk Szanyi Tibor szocialista EP-képviselővel. EP-választási ráhangoló, 1. rész.
– Ön hazaáruló?
– Pont ellenkezőleg…
– Pedig kormánypárti politikusok és kormányközeli megmondóemberek is lehazaárulózták azokat a magyar EP-képviselőket, akik megszavazták a Sargentini-jelentést. Mi erről a véleménye?
– A kérdést úgy is fel lehet tenni, mivel szolgálja a legjobban az ember a hazáját. Szerintem azzal, hogy ha valamerre lecsúszás van, azt megpróbálja megállítani.
– A jelentés amiatt is kritikákat kapott, hogy számos megállapítása már idejétmúlt, egyes felvetései, például Magyar Gárda, már nem aktuálisak.
– Egy jelentés nem pillanatfelvétel, hanem egy folyamatot mutat be. Ha nagyon akarnám sarkítani, akkor azt is mondhatnám, hogy a Sargentini-jelentésnek egyetlen önálló tétele sincs, hanem kizárólag a különböző nemzetközi szervezetek, ENSZ, OECD, az unió különféle intézményeinek a magyarországi látogatásainak tapasztalataira épít, ahogy a magyar kormányzat véleményei is szerepelnek benne. Azt gondolom, az összkép tekintetében a megváltozott szituációk a jelenlegi állapotokon nem változtattak, hisz látjuk, milyen ma a sajtó vagy az igazságszolgáltatás helyzete, ahogy az állam foglyul ejtése és az ellenfelek kivéreztetése, anyagi ellehetetlenítése szintén tény. Eközben a Mészáros Lőrinc nevű Orbán Viktor hovatovább gazdagabb lesz, mint a mögötte lévő 99 leggazdagabb magyar együttvéve. Borítékolom, hogy a Vajna-hagyaték, mármint a budapesti kaszinókoncessziók is a nemzet gázszerelőjénél landolnak.
Sargentini: Inkább nem megyek Magyarországra | Magyar Hang
„Ameddig a magyar kormány így beszél rólam, addig soha nem lehet tudni, hogy az egyes személyekben mindez hogyan legitimizálja a velem szembeni gyűlöletet.” Interjú.
– Az EP-kampányra kanyarodva: noha a migráció összetett kérdés, az agyelszívástól az illegális haszonszerzésig széles a paletta, a Fidesz és magyar kormány mégis arról beszél, hogy azért különösen fontos a mostani EP-választás, mert az a migrációt támogató és azt ellenző erők között zajlik. Valóban ez a két erő fog összecsapni?
– A migrációs nyomás 2015-ben volt a legnagyobb. Ahhoz képest a beérkezők száma mára 95 százalékkal csökkent. Ez persze nem azért van, mert a tagállamok olyan ügyesek lettek volna, hiszen sajnos nem hoztak tető alá semmilyen új rendelkezést. Viszont a meglévőkből meg lehetett erősíteni a határvédelmet, így a közös hátárvédelmi ügynökség, a Frontex tevékenységét is elsősorban a nyomásnak leginkább kitett Földközi-tenger térségében.
Közben – amiről lényegesen ritkábban beszélnek – a legintenzívebb migrációs folyamat Ukrajna felől figyelhető meg. A friss adatok szerint keleti szomszédunkból mintegy 600 ezren jöttek így vagy úgy munkát vállalni, elsősorban Lengyelországon keresztül. Ugyan Európa valóban befogadott közel egymillió szírt, de Törökországba, az apró Libanonba vagy épp Jordániába 6-7 millió érkezett. És ne feledkezzünk meg az észak-afrikai országokról se, amelyekkel ismét sikerült különféle megállapodásokat kötnünk. Ám az is látszik, ezeket a régiókat gazdaságilag meg kell erősítenünk, hogy növeljük ezen országok munkaerőpiaci felszívó erejét.
Öt éve nem jött ilyen kevés migráns | Magyar Hang
A Frontex adatai szerint tavaly 150 ezren jutottak be illegálisan az EU területére. Ez a szám utoljára 2013-ban volt ilyen alacsony.
Ugyanakkor hamis az az állítás, hogy Orbán Viktor a kerítéssel bármit megoldott volna. A gyakorlati haszna szinte nulla volt, mert mire felállították, a nagy tömeg levonult. Ma meg szinte senki sincs a túloldalán. Akkor lettünk volna bajban, ha a németek és az osztrákok hermetikusan lezárják a saját határaikat. Merkel viszont nem tett ilyet. De kérdezzünk csak vissza! Ha az EU nagy része úgymond bevándorláspárti lenne, akkor mire véljük az EU-ba való bevándorlás 95 százalékos csökkentését az elmúlt három évben?
– A fővároson kívül, vidéki városokban, falvakban hogyan tudják megfogni a választókat egy EP-kampány során?
– A vidéknek is sok árnyalata van, viszont az internet ma már mindenhova elér, mindenhol tudnak informálódni az emberek. Ha veszünk egy ezerfős települést, azt látjuk, sajnos még úgy is a Fideszre szavaznak, hogy tudják, mekkora gazemberek, de mást nem tehetnek, mert a rendszer kiépült, jól működik és a hatalom felé konvergál. Ha például a most összetákolt kormányzati médiahengeren át nézzük az ellenzéket, a válaszlehetőségek nélküli lejárató anyagokból úgy tűnhet, komplett idióták vagyunk, holott azért a szocialista párt is változott a rendszerváltás óta, több kérdésben másképp gondolkodunk, mint korábban. Sőt, értelmes, hosszabb távú vidékpolitikai víziója jelenleg egyedül az MSZP-nek van az „okosfalvak” koncepció képében.
– A brexit hatása nagy lehet Magyarországra is, például a kieső brit GDP miatt a magyar adatok jobban közelítenek az uniós átlaghoz, ezért kevesebb fejlesztési forrással kell számolnunk. Ezek orvoslásáról milyen ötletek merültek fel?
– Nagyon sok még a hipotézis, sőt még most sem tudjuk, hogy lesz-e brexit. Magyarországnak azonban így is, úgy is valamelyest kevesebb forrással kell számolnia. Ha ugyanis igazak a kormány által kiadott adatok, és folyamatosan közelítünk az uniós átlaghoz, értelemszerűen csökken a támogatások mértéke. Egyébként már most sem jön sok esetben pénz az állítólagos visszaélések miatt, a folyamatban lévő fejlesztések közül többet a kormány előlegezett meg. Szerintem lesznek olyan tételek, amelyeket végül egyáltalán nem fizetnek ki. Az unió egyébként is be kívánja fejezni a fideszes oligarchia hizlalását.
– A miniszterelnök közben épp a Sargentini-jelentés vitájában mondta, hogy a magyar statisztikák szerint nálunk sem kiugróak az egyszereplős uniós közbeszerzések.
– Azért az egyharmados arány is sok! A közbeszerzésekkel persze úgy is lehet ügyeskedni, hogy ugyan pályáznak többen is, ám a végére csak egyetlen érvényes ajánlat marad, vagy mindig egy adott körből választanak kivitelezőket.
Jávor Benedek: Nem a migráció a legfontosabb kérdés Európában | Magyar Hang
Uniós szinten az a fő kérdésé az EP-választásnak, sikerül-e a Fidesznek nagyobb teret nyernie a Néppártban, ezáltal radikalizálni a pártszövetséget – mondja a zöldpárti politikus. Interjú.
– Ezekről esik majd szó a kampányban?
– Ez hovatovább „örökzöld”. A kampányban innoválni, új dolgokat kitalálni viszont nem célravezető. Arról kell beszélni, mit akarunk leváltani, illetve milyen eredményeket tudunk felmutatni. Nekünk magától értetődően a szociális dimenzió az, amiben a legaktívabbak voltunk.
– Mondana konkrétumokat?
– Nagyon érdekelne például, hogyan nézne ki ez az ország, ha az uniós forrásokat az önkormányzatok felé terelnénk el, amelyek ebből bérlakásokat tudnának építeni. Azért nincs belső migráció a munkaerőpiacon, mert ha valaki az ország másik pontján akar elhelyezkedni, hiába keresné a korábbi bére dupláját, ha a lakhatás többet visz el, mint amennyi pluszt ő keresne. Ha bérlakásokkal lendületet tudnánk adni a belső mobilizációnak, akkor állítom, kevesebb fiatal akarna elmenni. Azt szeretném, ha a tapasztalatszerzést leszámítva egyetlenegy fiatal sem menne el.
Másik fontos ügy a klímasemleges gazdaság, az energiahatékonyság. Látszik ugyanis, hogy minden ezen a téren befektetett euró a dupláját termeli. A harmadik pedig a már említett „okosfalu” programja, amelynek az a célja, hogy a 2021-ben induló uniós költségvetési ciklusban többek között a digitalizációval és hatékony gazdálkodási módszerekkel többet fordíthassunk a vidékre, ne engedjük elsorvadni a kistelepüléseket.
– Hány mandátumot jósol az MSZP-nek?
– Még tág a határ. Sok múlik a többi párton is, melyiknek sikerül megugrania az ötszázalékos bejutási küszöböt. Most úgy vélem, kettő és négy között, de ez még tényleg képlékeny, és nem csak tőlünk függ.
Gyöngyösi Márton: A Fidesz a lehető legálságosabb módszerekkel fogja támadni a pártunkat | Magyar Hang
A Jobbik frakcióvezetője szerint a társadalom mintha egyre immunisabb lenne a Fidesz-propagandára. Interjú.
– Az egyik januári tüntetésen pártelnökük részéről felmerült a közös lista gondolata. Lehet-e erről valamit tudni? Máskülönben ki lesz az MSZP listavezetője? Mikorra áll össze a jelöltek névsora?
– Ezt a párt választmánya dönti el, február közepén meglesz a lista, és bízom benne, hogy ismét én lehetek majd a listavezető, annál is inkább, mivel ilyen pályázatot rajtam kívül senki nem adott be a decemberi határidőig.
– Ami a már korábban említett migrációt ellenző és támogató erők vizionált küzdelmét illeti, hogy látja, lehet-e komoly átrendeződés az EP-ben, vagy marad ez a kvázi néppárti-szocialista dominancia nagyjából feles leosztásban?
– Szerintem lesz egy kis átrendeződés. Minden tévhitet félretéve, azért az elmúlt öt évben működött egyfajta nagykoalíció a néppárt és a szocialisták között. Most viszont várható, hogy a jelenlegi 20-ról akár 25 százalékra is növekedhetnek a szélsőséges politikai alakulatok. Ez persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy az ilyen pártok nagyon megerősödnének, de például ha a Fideszt kirakják az Európai Néppártból, az ő mandátumaik is azt a tábort erősítenék.
– Erről épp egy lapunknak adott interjúban beszélt Csáky Pál fideszes néppárti képviselő, aki szerint a választásokig fegyvernyugvást hirdettek, mert az EPP-nek kell a magyar kormánypárt várható 12–14 EP-mandátuma.
– Az lehet, hogy addig nyugalom lesz, de az a választási eredményeken múlik majd, hogy melyik frakció kivel egyezkedik; és lehet, hogy a Fidesz végül otthagyja a néppártot. De mindezeken túl a szélsőségesek pár százalékos előretörése benne van a pakliban. Akkor viszont a centrumpártok várhatóan még jobban össze fognak majd zárni.
„Megállapodott Orbán és Szájer a Néppárttal, hogy az EP-választásig visszafogják magukat" | Magyar Hang
Összezár a Fidesz mögött az Európai Néppárt, mert szükség van az általuk szállított mandátumokra – mondja Csáky Pál, a néppárti frakció tagja. A teljes interjú.
– Nemrég ismét felmerült a közös európai hadsereg felállításának kérdése, ami a NATO létezése mellett furcsának tűnhet, viszont az EU pozícióit erősítheti a térképen. Az MSZP és az európai szocialisták támogatják a felvetést?
– Az alapirányt mindenképpen. Főleg, ha azt nézzük, hogy állítólag 200 milliárd eurónyi összeg megy el olyan katonai beszerzésekre, amelyekre közös haderő esetében nem lenne szükség. Az EU-nak hosszabb távon már csak a különféle békefenntartói missziók miatt – a magyar honvédség korábban és most is rendesen és helyesen kiveszi ebben a részét – is jó lenne. Egy közös hadsereg ráadásul nem feltétlenül jelentené a nemzeti haderők megszüntetését sem, bár Brüsszelben nagy volt a derültség, amikor a magyar kormány a nemrég vásárolt öt luxuskormánygépet nemzeti hadikiadásként akarta elszámolni.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/4. számában jelent meg, 2019. január 25-én.
Hetilapunkat péntektől csütörtök estig megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon (itt bármikor)!
És hogy miről olvashat még a 2019/4. Magyar Hangban? Itt megnézheti!
