Évente százmillió forint – akár ennyibe is kerülhet, hogy a Magyar Honvédség helikopterpilótái a földön gyakorolják a repülést. A Védelmi Beszerzési Ügynökség kezeli azt a pályázatot, amelyen a honvédség szimulációs gyakorlatokhoz keres vállalkozókat.
A leírás pontosan így szól: „H145M helikoptereken fedélzeti beosztást ellátó hajózó állomány részére előrehaladó és jártasság fenntartását biztosító szimulációs szolgáltatás beszerzése”. A honvédség egy előzetes árkalkulációt is készített, ez alapján pedig egy 2022-ben és 2023-ban legfeljebb nettó 100-100 millió forintot fizetne a szolgáltatásáért – de minimum százmilliót, ennyi pénz elköltésére vállal ugyanis kötelezettséget a nyertes vállalkozó (és annak alvállalkozói) felé. A meghirdetett ajánlati felhívásra 2022. február 10-ig tehetnek ajánlatot a pályázók.
A kiírás azért érdekes, mert a magyar kormány horribilis árat, már közel 100 milliárd forintot fizetett 20 darab Airbus-gyártmányú H145M helikopterért. A csomagnak pedig hivatalosan része volt az is, hogy az Airbus 50 pilótát és 90 műszaki szakembert képzett ki a forgószárnyas flotta kezelésére. Nehezen érthető, hogy az óriási értékű beszerzéshez miért nem lehetett „hozzácsapni” a hajózó állomány további kétéves képzését, edzését.
Ráadásul, a Magyar Honvédség még 2019-ben büszkélkedett el azzal, hogy közel egymilliárd értékű harci helikopter szimulátort vásároltak. A francia Thales vállalat által gyártott szimulátor felett Benkő Tibor honvédelmi miniszter vágta el ünnepélyesen a szalagot, a honvédelem.hu beszámolójából pedig azt is megtudhattuk, hogy a berendezés nem csak az „Airbus H145M és H225M típusú gépek leendő kezelőit, de a jelenleg szolgálatban lévő Mi-17 és Mi-24 típusú forgószárnyasok személyzeteinek képzését is kiszolgálja”. Így még kevésbé érthető, hogy az állami tulajdonú, Szolnokon elérhető szimulátor mellett miért van szükség a pilótaképzés kiszervezésére.
Az ügyben a Védelmi Beszerzési Ügynökségnek és a Honvédelmi Minisztériumnak is kérdéseket küldtünk: szerettük volna megtudni, hogy miért külső vállalkozókra bízzák a pilóták edzését – esetleg nincs saját oktatócsapata a szolnoki szimulátorközpontnak? –, és hogy a következő két évben hány helikopterpilótát tréningeznének a most meghirdetett programban.
Az sem egyértelmű, hogy a magyar légierő számára még gyártás alatt lévő, 16 darab Airbus H225M-hoz külön lesz majd szükség hasonló időtartamú (és árfekvésű) szimulációs képzésre, vagy ezt már a szolnoki bázison is meg tudják oldani. Ha kapunk válaszokat, frissítjük cikkünket.
