Felháborodtak az ellenzéki pártok azon, hogy a kormány a járvány közepén változtat a választási törvényen, de az együttműködésüket ez sem akadályozhatja meg – derül ki a Magyar Hang körkérdéséből. A módosítás lényege, hogy mostantól csak az állíthat pártlistát, aki legalább 50 egyéni választókerületben indít jelöletet. Vagyis nehezebb lesz külön listát állítani az ellenzéki pártoknak, ha támogatáshoz is szeretnének jutni, de közben egyetlen körzetben csak egyetlen jelöltet szeretnének a Fidesszel szemben elindítani.
Nem most kéne mókolni
A Momentum kérdésünkre arról írt, a kedd éjszakai döntés egyértelműen az Orbán-kormány hatalomféltése miatt született meg. – Félnek 2022-től, félnek attól, hogy véget ér a tejhatalmuk – tették hozzá.
Ami a Jobbikot illeti, Farkas Krisztina szóvivő azt nyilatkozta a Magyar Hangnak: „szégyenletes és megdöbbentő, hogy az éj leple alatt, mint a besurranó tolvajok, benyújt az Orbán-kormány nevében Semjén Zsolt egy ilyen javaslatot”. – Szánalmas az is, hogy éjfélkor még a Magyar Közlönyt kell böngésznie az embereknek az új rendelkezések miatt, mert a kormány képtelen volt időben reagálni és kommunikálni. Régóta mondjuk, az orbáni válságkezelés megbukott – tette hozzá.
Az LMP szerint a kormány éjjel ismét bebizonyította, hogy a rendkívüli jogrendet nem a vírushelyzet hatékony kezelésére – melyre a parlamenttől a felhatalmazást megkapta – hanem pusztán kicsinyes hatalmi játszmáira kívánja felhasználni. – Bebizonyította szavahihetetlenségét az Orbán-kormány, és azt, hogy a krízishelyzet nekik csupán másodlagos. A mostani járványhelyzetben minden erővel a védekezésre kellene koncentrálni és nem választási törvény mókolásával, az ellenzéki listaállítás megnehezítésével kellene foglalkoznia az Orbán-kormánynak – szögezték le.
A DK azt közölte, hogy a választójogi törvény módosítását elfogadhatatlannak tartják, nem fogják megszavazni elsősorban azért, mert ilyen jogszabálynak csak széles körű egyeztetés után, a két politikai oldal egyetértésével lenne szabad megszületnie. Mint kifejtették, „az persze felháborító, hogy a kormány most sem az életek mentésével foglalkozik, hanem piszkos politikai játékokat játszik, és hogy ahelyett, hogy a bajban együttműködésre törekedne, éppen ellentétet szít”.
Az MSZP arról írt, 2010 óta a magyar választások korlátozottan voltak szabadok és nem voltak tisztességesek. – A kormánypártok folyamatosan magukra igazítják a törvényeket azért, hogy nekik lejtsen a pálya. A Fidesz pedig még most a veszélyhelyzet idején is képes folytatni ezt a tisztességtelen politizálást, de azt kijelenthetjük, hogy ez sem fogja megakadályozni az ellenzéki pártokat abban, hogy létrehozzák a kormány- és korszakváltáshoz szükséges szövetséget – közölték.
Hogyan is lesz a listákkal?
– Az MSZP továbbra is azt támogatja, hogy 2022-ben az ellenzék közös miniszterelnök-jelölttel, közös jelöltekkel és közös listával mérettesse meg magát – válaszolták a szocialisták, ám rajtuk kívül arra viszont egyik párt sem válaszolt, konkrétan a gyakorlatban hogyan fogja befolyásolni az ellenzéki pártok indulását 2022-ben az új törvény, és ez mennyiben változtat eddigi terveiken.
Az LMP erről annyit mondott, „hiába szabja-varrja a kormány a választási törvényt, nem hátrálunk meg, az összefogás létrejön 2022-ben és leváltjuk ezt a hataloméhes rezsimet. Az LMP számára a legfontosabb, hogy a járvány minél kevesebb emberéletet követeljen, minél kisebb veszteséggel járjon. A gazdaság, az egészségügy, a szociális szektor megfelelő támogatást kapjon, csak így tudjuk átvészelni az előttünk álló időszakot”.
Farkas Krisztina szerint pedig a Jobbik „felelős néppártként” nem azzal foglakozik, hogy egy ennyire kritikus válsághelyzetben mi lesz a listákkal, hanem azzal, hogy „minél kevesebb elveszített életbe és elveszített munkahelybe kerüljön az Orbán-kormány kudarcos válságkezelése”. – Felháborító, hogy csak a saját hatalmukkal törődnek a magyar emberek helyett – tette hozzá.
A Momentum csak azt írta, 2022-ig még nagyon sok idő van, addig még számtalanszor átírhatnak bármilyen törvényt – közöttük a választási törvényt is. Ami biztos, a Momentum minden esetben azt a stratégiát fogja követni, amivel a legnagyobb eséllyel, a legnagyobb arányban legyőzhető a Fidesz.
A DK hangsúlyozta: „az ellenzéki pártok választási együttműködéséről ahogy eddig, úgy ezután is az ellenzéki pártok és a szavazóik fognak dönteni, nem pedig Orbán és a Fidesz”. Egyébként a DK elnöke, Gyurcsány Ferenc egy szerdai videóban úgy kommentálta az eseményeket: „Van valami, ami még a magyar egészségügynél is hamarabb omolhat össze: a magyar kormány”. – Mialatt magyar emberek százai halnak meg minden egyes nap, a kormány a választójogi törvényen kezdett el barkácsolni.
Miközben magyarok tízezrei veszítik el a megélhetésüket, a kormány alaptörvénybe betonozná a lopást. Mialatt a kórházaink lassan nem fogadnak betegeket, a kormány az egyedülálló szülők örökbefogadását korlátozza – sorolta a példákat. Úgy vélte, az Orbán-kormány elveszítette az irányítást a történések felett, nem készítette fel az országot, az egészségügyet, nem kezelte a válságot, most pedig bajban vagyunk. – A kormány elesett, de az országnak ki kell tartania, együtt kell ezt a helyzetet túlélnünk – tette hozzá.
Hadházy: Bojkottálni kell a javaslatok vitáját
A pártokhoz hasonlóan egyébként Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is arról írt, a kormány visszaélt a felhatalmazással. – Tegnap nem szavaztuk meg a kormánynak a járványra hivatkozva teljhatalmat adó törvényt, mert tudtuk, hogy vissza fog élni vele. Sajnos igazunk lett – írta. Kiemelte: miután megszavaztatta magának a felhatalmazást a kormány, megtiltotta a gyülekezést és rögtön nekiállt a közjogi rendszer újabb faragásának.
– Amikor naponta száz ember hal meg a fertőzés következtében, a Fidesznek akkor is csak az a fontos, hogy a hatalmát és vagyonát bebiztosítsa. A Tisztességgel és Bátorsággal Magyarországért Szövetség tagjai szerint az egész eljárást el kell utasítani, bojkottálni kell a javaslatok vitáját – tette hozzá. Ez azt jelenti, szerinte minden további részvétel csak akkor lehetséges, ha a játékszabályokról tárgyalnak: egy tisztességes választási törvényről, a közmédia valódi közszolgálativá alakításáról és a propaganda betiltásáról.
