Szélmalomharc a Sajó-völgyben a szmoggal

Szélmalomharc a Sajó-völgyben a szmoggal

Szálló por Miskolcon (Fotó: Facebook/Zöld Kapcsolat Egyesület)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Bár 2013 – az Európai Bizottság döntése nyomán – a levegő tisztaságának éve volt, környezetvédelmi szervezetek szerint tíz éve nem javult az ország legszmogosabb térségének számító Sajó-völgy levegőminősége. Ezért vagy sem, mindenesetre tény: három év után ismét felülvizsgálják a térség úgynevezett levegőminőségi tervét, amelyet a Levegő Munkacsoport, a miskolci Zöld Kapcsolat Egyesület és egy magánszemély kezdeményezett a Borsod megyei kormányhivatalnál novemberben. A zöldek kérelmének helyt adtak, a vizsgálatnak nekiláttak – derül ki a lapunkhoz eljutott értesítésből. A 2004 óta érvényben lévő, a szennyezés okait összegző és javaslatokat megfogalmazó tervhez hat év alatt már harmadszor nyúlnak hozzá, kézzelfogható eredményt azonban még egyik változat sem hozott.

Erről tanúskodnak a szervezetek adatai. Miközben a szálló por mértéke évente legfeljebb 35 alkalommal léphetné túl a köbméterenkénti 50 mikrogramm határértéket, ez csak Miskolcon a legutóbbi fűtési szezonban (2018. október elsejétől idén március 31-ig) összesen 83-szor fordult elő. Sőt, kilenc alkalommal a riasztási küszöbértéket (100 mikrogramm/köbméter) is meghaladta. De Sajószentpéteren az is előfordult, hogy az egészségügyi határérték 760-szorosát mérték.

A Sajó-völgyet rendszerint ősszel és télen megülő, ködszerű szennyeződés okai összetettek: a folyóvölgy észak–déli irányú, a szél ezért nehezen tisztítja. A még mindig itt összpontosuló borsodi iparvidék több hőerőművének leállítása sem eredményezett érdemi fellélegzést, mivel – elsősorban anyagi okok miatt – a lakosság a legjelentősebb szennyezővé lépett elő, és egyre kevésbé válogat a tüzelőanyagban.

Ez a magyarázata annak, hogy a Levegő Munkacsoport vizsgálata alapján a légszennyezettségért felelős ultrafinom részecskék száma a lakott területeken jóval nagyobb, mint azokon kívül. Ráadásul jelentősen megugrott a kifejezetten szennyező és alacsony fűtőértékű lignittel fűtők száma. Ehhez a bányanyitások miatt könnyen lehet hozzájutni: nemcsak az alacsony fűtőértéke miatt olcsó, hanem mert a közelben termelik ki. A jelenleg hatályos terv – hívja fel a figyelmet a kérelem – azonban a lignit visszaszorítására nem ír elő és nem is javasol semmilyen korlátozást, amely különben más szempontból is elavult: például 2013 előtti adatokat felhasználva készült (például még mindig javasolja az időközben már leállított hőerőművek bezárását).

A beadványban megfogalmazták: miközben az avarégetés megtiltása a legköltséghatékonyabb megoldás volna, ennek ügyében sem történt 2012 óta érdemi lépés. Ezért javasolják az összes Sajtó-menti önkormányzat területén az avarégetés tilalmának bevezetését. De az általánosságokon túli konkrét intézkedéseket is hiányolják, például a lignithez hasonlóan jelentősen szennyező anyagok betiltását, a szemléletformáló programokat, vagy éppen a tüzelőberendezések cseréjének támogatását. Ezenkívül a csak Miskolcra koncentráló közlekedési javaslatokat a völgy más területeire is szükségesnek tartják kidolgozni.

Ennek azért van jelentősége, mert a megye lakosságának (684 ezer ember) nagyjából fele a Sajó-völgyben él. De kifogásolják azt is, hogy a környezetvédelmi engedélyezések során is túlzottan megengedőek a hatóságok (érdemes megjegyezni: a Miskolc belvárosába, a Hell energiaipari óriás tulajdonosának beruházásaként tervezett Avalon Business Center első fokon a megyei kormányhivataltól gond nélkül megkapta a környezetvédelmi engedélyt, másodfokon kaszálták el az építésügyekért felelős helyettes államtitkár javaslata alapján örökségvédelmi okok miatt).

F. Nagy Zsuzsanna, a Zöld Kapcsolat Egyesület elnöke érdeklődésünkre azt mondta, hogy a Sajó-völgy levegőminőségének javítása érdekében sürgősen kell cselekedni. Az intézkedési terv módosítása azonban nem elég: azonnali megoldásra van szükség a térség alacsonyan képesített lakosainak foglalkoztatására, jövedelembővítésére, mert ennek hiányában tüzelőanyagként kénytelenek használni minden éghetőt. Hozzátette, Észak-Magyarországon a kisgyermekek 23 százaléka szenved alsó légúti hurutban; a légszennyezés összefügg a gyermekek idegrendszeri fejlődésével, a gyermekkori diabetes kialakulásával is. A felnőtteknél pedig – folytatta – a szív- és érrendszeri megbetegedések miatti halálozások emelkednek a fűtési szezonban.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ egyébként április elején is kifogásoltnak minősítette a levegőt Miskolcon és Sajószentpéteren – már ekkor is gyakori tünet lehet a köhögés, légúti irritáció, nehézlégzés. Ugyancsak ekkor derült ki az LMP-s Schmuck Erzsébet kérdésére a parlamentben, hogy a kormány sehogy sem áll a Nemzeti Levegőszennyezés-csökkentési programmal, amelyet április 1-jéig kellett volna elkészíteni. Ezt a Magyarország ellen folyó kötelezettségszegési eljárás miatt írta elő az Európai Unió. Ez azért indult, mert a kormány a határértékeket tartalmazó irányelv megsemmisítését akarta elérni. Nagy István agrárminiszter – az állami hírügynökség szerint – azt mondta, hosszabb időre van szükség az eredményekhez, de dolgoznak a programon.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/15. számában jelent meg, 2019. április 12-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/15. számban? Itt megnézheti!