Nagyon súlyos – és sajnos nagyon későn érkezett – jelzés, hogy Rogán Antal, vagyis egy szövetséges ország kormányának egyik legfontosabb minisztere felkerült az Egyesült Államok szankciós listájára. Nem is nagyon emlékszem, hogy baráti ország valamelyik vezetőjét feltették volna erre a listára, hiszen demokratikus országok vezetőit nem nagyon találjuk a szankciós listán. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy egy kimenő adminisztráció egyik utolsó döntéséről van szó – mondta Szent-Iványi István külpolitikai szakértő a Magyar Hangnak.
Szankciós listára tette az USA Rogán Antalt – az indok: korrupció
Megszólalt az ügyben az Egyesült Államok budapesti nagykövete is, aki szerint Rogán Antal a kitalálója, megvalósítója és haszonélvezője a korrupciónak Magyarországon.
A korábbi szlovén nagykövet kérdésünkre elmondta, a kormány és a Fidesz reakcióiban arról van szó, hogy David Pressman nagykövet „intézte” az ügyet, az ő bosszújáról van szó, azonban ez nem ilyen egyszerű. Szent-Iványi ezt a vádat egyszerűen nevetségesnek tartja. Minden bizonnyal őt is megkérdezték, de egy ilyen lépés mögött konkrét adatok vannak, amelyek megalapozzák a döntést. Egy hosszú,minden bizonnyal több éves bizonyítási eljárás előzhette meg. Azért nem olyan könnyű lekerülni a listáról, mert tételesen bizonyítani kell, hogy téves minden tény, ami a döntés mögött áll. A mostani intézkedés alapja az eredetileg csak Oroszországra vonatkozó 2012-es Magnyickij-törvénynek Donald Trump első elnöksége alatti módosítása. Ezzel ugyanis globálissá vált, hogy az emberi jogokat megsértőket, illetve azokat, akiknek korrupciós tevékenysége sérti az amerikai érdekeket, szankciós listára tegyék.
A témában az amerikai Pénzügyminisztérium Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) által kiadott közlemény szerint a korrupció több mint egy évtizede egyre súlyosabban átszövi a magyar kormányt, korlátozza a gazdasági növekedést, miközben néhány kiválasztott számára hatalmas előnyöket biztosít, miközben a jövő generációit megfosztja a hosszú távú fejlődés lehetőségétől. Az Egyesült Államok azt követően döntött arról, hogy Rogán Antal felkerül a listára, hogy az Európai Unió hasonló okokból felfüggesztette a Magyarországnak járó uniós támogatások egy részét.
Szent-Iványi István felhívta a figyelmet, hogy az intézkedés kifejezetten negatív hatással van az ország megítélésére, illetve amennyiben Rogán Antalnak vannak amerikai befektetései, azokat zárolják. Bár nem közvetlen következmény, de előfordult már, például Milorád Dodik boszniai szerb politikus esetében, hogy az európai pénzintézetek is komolyan vették az amerikai döntést, és a politikus európai befektetéseit is zár alá vették. – Az eredeti kezdeményezés tíz magyar ellen indult, akik közül Rogán Antal esetében jutott a vizsgálat odáig, hogy felkerült a szankciós listára. Nem lehet tudni, hogy a Trump-adminisztráció hivatalba lépését követően folytatódnak-e a vizsgálatok a többi vizsgált személy esetében, az azonban bizonyos, hogy nem lesz egyszerű Rogán Antalnak lekerülni a szégyenlistáról – mondta Szent-Iványi István.
David Pressman: Rogán a kitalálója, megvalósítója és haszonélvezője a korrupciónak Magyarországon
Felmerült az a kérdés is, hogy vajon a Trump-adminisztráció is fenntartja-e majd az intézkedést.
Róna Péter közgazdász, jogász – aki az Egyesült Államokban végezte a középiskolát, illetve ott folytatta egyetemi tanulmányait – kevésbé tartja jelentősnek az intézkedést. Ő úgy gondolja, kicsit nevetséges, hogy a Biden-adminisztráció alig néhány héttel leköszönése előtt hozta meg a döntést Rogán Antal szankciós listára kerüléséről. Szerinte ugyancsak az intézkedés erejét és jelentőségét csökkenti, hogy nem hozta nyilvánosságra a konkrét tényeket, amelyek alapján a döntést meghozták. Minden bizonnyal azért nem közlik ezeket, mert így védik forrásaikat. Mindezért a közgazdász úgy véli, a listára kerülésnek csak korlátozott hatása lesz. Egyrészt, mert várhatóan Trump hivatalba lépésével, ha nem is vonják vissza, de szép lassan elfelejtik. Azaz nem foglalják le Rogán kinti vagyonát, ha egyáltalán van, legfeljebb nem utazhat az Egyesült Államokba. Gazdasági hatása pedig azért nem lehet szerinte, mert Magyarország egészen marginális pont az amerikai gazdasági szereplők térképén, így komoly befektetők nem nagyon jönnek hazánkba. Annál is kevésbé, mert kicsi a piac, gyenge és bizonytalan a gazdaság, megbízhatatlan a kormány, folyamatosan változnak a gazdasági szabályozók, ezért nem lehet hosszabb távra tervezni. Hozzátette, éppen ezért, az amerikai és nyugati befektetők érdeklődésének drasztikus visszaesése miatt fordult a magyar kormány a keleti befektetők felé.
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója a Népszavának nyilatkozva arról beszélt, hogy a mostani döntés komolyabb szankciókat jelent, mint a tíz évvel ezelőtti eset, amikor az amerikai államkincstár által vezetett szankciós listára került fel hat magyar személy, akiket kitiltottak az országból. A mostani viszont egy „teljes körű feketelista”, azaz zárolják az érintett USA-beli vagyonát, üzletkötési-kereskedelmi tilalmat is jelent az érintettel kapcsolatban, illetve az is szankcionálható, aki őt kiszolgálja, együttműködik vele.
Szerinte kérdés, hogy ebből minek szereznek majd érvényt az amerikaiak, azt sem tudni, hogy mi a helyzet a Rogán alá tartozó, és az Egyesült Államokban tevékenykedő magyar kormányzati szervekkel, lobbicsoportokkal. Az sem világos, hogy Donald Trumpnak beiktatása után lesz-e lehetősége levetetni Rogán Antalt a listáról. Annál is inkább, mert egy személy akkor kerülhet le a listáról, ha már nem jelent korrupciós veszélyt. Vagyis ekkor már a szankcionált személynek kell tisztáznia magát. Ligeti szerint Trump akár át is nyúlhat az apparátus feje felett, kínos lehet azonban, ha éppen ezzel kezdené ciklusát. Egyébként sem biztos, hogy ezt meg tudja tenni, hiszen a Rogán Antalt terhelő bizonyítási kötelezettséget még ő sem törölheti el.
