Ősszel nem az történt, hogy egyszer csak gondoltunk valamit, és nekirontottunk az amerikai elnökválasztás egyik jelöltjének, hanem az, hogy az egyik jelölt Magyarországot egy autoriter államként állította be, ami egyértelmű sértés a magyar emberekre, a magyar nemzetre nézvést. Ezt nyilvánvalóan nem lehetett reakció nélkül hagyni. Nagyon remélem, hogy az elkövetkezendő időszakban a magyar-amerikai kapcsolatok nem a sértegetésekről fognak szólni, nem a minősítgetésekről, hanem ahogy az elmúlt négy esztendőben, úgy ezután is a kétoldalú együttműködés lesz napirenden, és nem az egymásról alkotott vélemények sulykolása – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Mfornak adott interjújában a Joe Bidenre tett kemény megjegyzése kapcsán.
Szerinte ő akkor nem állított semmit. „Csak annyit mondtam, hogy mielőtt ő közép-európai országokat rágalmaz, és egy közép-európai nemzetet sért meg azzal, hogy diktatúrának állítja be, azelőtt lehet, hogy neki címezve is lennének olyan kérdések a térségünkhöz kötődően, amiket meg kellene válaszolnia.”
Arra a kérdésre, hogy ez a konfliktus elsimítódott-e, így válaszolt: „Mi simítódjon el? Az, hogy minket autoriter államnak nevezett, vagy mi? Az teljesen evidens, hogy számunkra fontos a harmonikus együttműködés az Egyesült Államokkal, ezt számtalanszor kinyilvánítottuk már. Ha ez gesztusnak számít, akkor elmondtuk. A nagykövetünk folyamatosan tartja a kapcsolatot az amerikai vezetőkkel, politikusokkal, abban a körben is elhangzik ez rendszeresen.”
Ő ezt nem értékelné túl. „Amerikában volt egy választási kampány, ahol nyilván némi túlfűtött hangulatban rólunk nem egy ezeréves államhoz méltó módon beszéltek, amire reagáltunk. Volt már ilyen, lesz is ilyen, nem csak az amerikaiakkal kapcsolatban.”
Hozzátette: ők szeretnék, ha folytatódna a jó kapcsolat a két kormány között. „Abban reménykedünk, hogy a következő, demokrata adminisztráció alatt nem zuhan vissza oda a két ország politikai kapcsolatrendszere, ahol az előző demokrata adminisztráció alatt volt. És ezt megint nem minősítgetve, hanem a helyzetet tényszerűen leírva mondom. Én tárgyaltam 2014-ben is az amerikai külügyminisztériumban, és tárgyaltam 2018-ban is. Nem ugyanaz volt a hangulat, ez kétségtelen.”
Szóba kerültek a külügy által bonyolított, túlméretezett és drága lélegeztetőgép-beszerzések is. Arra a kérdésre, hogy kik voltak a portyázók, és mennyi volt a részesedésük a lélegeztetőgépek beszerzéséből, úgy válaszolt, hogy a dolog üzleti részével soha nem foglalkozott, mert az nem az ő asztala. „Tavasszal egy dolog volt fontos: ha valaki fel tudott kínálni megfelelő mennyiségű és minőségű lélegeztetőgépet, akkor arra azonnal le kellett csapni.”
„A döntési folyamat úgy nézett ki, hogy adott volt, mennyi lélegeztetőgépet kell vásárolni és addig kellett elfogadni az akkori körülmények között az észszerű ajánlatokat, amíg azt a keretszámot ki nem töltöttük” – mondta.
Hangsúlyozta, hogy nem volt a piac által kijelölt ár. „A kontingenseket pedig abból kiindulva állapították meg, hogy mennyi eszközre van szükség a garantáltan eredményes védekezéshez a tavaly tavasszal készült, legrosszabb forgatókönyvvel számoló helyzetértékelés szerint. Erre volt egy keretszám, amit nem mi, hanem a megfelelő tudással és hatáskörrel rendelkező szakemberek állapítottak meg” – fogalmazott.
Állítása szerint van érdeklődés a gépek iránt. „Latin-Amerikából, Afrikából, de innen, a nyugat-balkáni szomszédságból is kaptunk megkeresést” – mondta.
„Csalódást keltő az Európai Unió tevékenysége ebből a szempontból is. Ez sajnos nem új, már a tavaszi időszakban azt tapasztaltuk, hogy ami nem oldódik meg nemzeti alapon, az nem lesz megoldva. Az EU koordinációs mechanizmusa tavasszal minden szempontból kudarcot vallott. És most ugyanezt kell mondanom” – ezt már a vakcinabeszerzés kapcsán mondta.
Arról is beszélt, hogy a kínaiakkal folyamatos tárgyalásban vannak arról, hogy nagyobb mennyiségű oltóanyagot tudjunk vásárolni. „Ennek vannak bizonyos feltételei, melyek még nem teljesültek minden tekintetben”, de bízik benne, hogy tavasz előtt már bejönnének a szállítmányok.
És hogy ő simán beadatná-e magának az orosz vagy a kínai vakcinát? „Én akkor fogom beoltatni magam, amikor sorra kerülök, de elég hátul vagyok a listán.” Utalt arra, hogy az orosz vakcina kapcsán gyártási kapacitásgondok vannak.
A tavalyi évi beruházásokról szólva elmondta: „Soha annyi beruházást a beruházás-ösztönzési rendszeren keresztül nem hoztunk még be Magyarországra, mint 2020-ban. Összesen 1433 beruházást menedzselt tavaly a HIPA, ami példa nélküli. Ami a beruházási volument illeti, abban Kína végzett az első helyen, tehát ez a második év egymás után, amikor egy keleti ország végez e tekintetben az élen. Két éve ugye Dél-Korea lett az első.” Hozzátette: ezeknek a beruházás-ösztönzési programoknak a hatása gyakorlatilag a jövő év második, harmadik negyedévi gazdasági számokban tetten érhetőnek kell lenniük.
Szerinte a 2028-2029-es céldátum reális az új paksi atomerőmű-blokkok üzembe állására, Putyin pedig az év második felében Magyarországra jöhet.
