Pintér Sándor zárt ülésen beszélt volna a Pegasusról, a Fidesz viszont kizárta Vadai Ágnest

Pintér Sándor zárt ülésen beszélt volna a Pegasusról, a Fidesz viszont kizárta Vadai Ágnest

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (k) beszél meghallgatásán az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén az Országházban 2021. december 9-én. Mellette Bunford Zsolt, az Információs Hivatal főigazgatója (b) és Vargha Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium polgári hírszerzésért felelős államtitkára (j). (MTI/Soós Lajos)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Különös kijelentéseket tett az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának csütörtöki ülésén Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter azt állította például, hogy a Pegasus kémszoftvert gyártó izraeli NSO-ról azt hitte először, a Nemzeti Sport Online-t jelenti.

Szijjártó arról is beszélt, hogy a világjárvány miatt megbomlott a status quo, az országok között pedig megindult a helyezkedés. Emiatt is felerősödött szerinte a hírszerző szolgálatok jelentősége. Magyarország a nyertesek közé szeretne tartozni, ezért elengedhetetlennek tartja, hogy „európai mércével erős, közép-európai mércével a legerősebb hírszerzéssel rendelkezzünk”. Hozzátette, az elmúlt években az Információs Hivatalban hatvan százalékkal több információ keletkezett, mint a megelőző időszakban.

Szijjártó: Papíralapon veszik a Nemzeti Sportot

A bizottsági tagok kérdezték Szijjártót a Pegasus-megfigyelési ügyről, a külügyminiszter erre azt mondta, az Információs Hivatal nem vásárolt a szoftverből, és nem is üzemeltetett korábban ilyet. Állítása szerint amikor először kérdezték erről nyáron, azt sem tudta, mi az az NSO, „azt hittem, a Nemzeti Sport Online-ról van szó, furcsálltam is, hogy mi közünk van ehhez.” Ezért a Telex összefoglalója szerint megkérdezte munkatársait, hogy az előfizetésükkel van-e probléma az Információs Hivatalban, és azt a választ kapta, hogy papíralapon veszik a Nemzeti Sportot. A Pegasus-ügyről a DK-s Vadai Ágnes kérdezte őt.

Az LMP-s Ungár Péter rákérdezett arra is, egyetért-e a magyar kormány a lengyelekkel abban, hogy a lengyel-belarusz határon kialakult helyzetért Oroszország a felelős. Szijjártó a 444 szerint azt mondta, igyekezett Oroszországot egyáltalán nem említeni, de szerinte teljesen elfogadhatatlan, ami történik, „arra a kottára íródik, amire a 2015-ös események Magyarország déli határainál”. Elmondása szerint a magyar kormány a lengyelek mellett áll, elfogadhatatlannak tartja „a migránsok ráhordását az EU határára, de az is elfogadhatatlan, hogy még mindig vannak olyanok, akik szerint ezeket az embereket be kellene fogadni”.

Nagykövetségek által támogatott cikkek miatt aggódik a külügyminiszter

Ungár és a bizottsági elnök, Stummer János is rákérdezett, miből gondolja, hogy a 2022-es választáson külföldről próbálnak majd beavatkozni. Milyen égtáj felől várja ezt a kísérletet? A külügyminiszter szerint egyértelmű, hogy itt mindig mindenki megpróbál befolyást szerezni, és „bizonyos nagykövetségek komplett Facebook-oldalakat tartanak fenn”, amelyek természetesen kormánykritikusak.

Szijjártó már azt is befolyásolásnak tartja, ha egy-egy cikk elkészítését különböző nagykövetségek támogatják. Hozzátette, ő sosem utasítana arra magyar nagyköveteket, hogy más országokban az ottani kormányokat kritizáló cikkeket támogassanak, ahogy tüntetésekre is tilos járniuk.

Pintér csak zárt ülésen beszél a Pegasusról

A nemzetbiztonsági szolgálatok munkájáról beszámolt Pintér Sándor is, de Pegasus-ügyben csak zárt ülésen volt hajlandó válaszokat adni. A belügyminiszter szerint a szolgálatok hibátlanul látták el munkájukat, szakszerűek és eredményesek voltak. Pintér nem tapasztalta, hogy alacsony lenne a társadalmi bizalom a titkosszolgálatok irányába.

Pegasus-ügyben Kósa Lajos szólta el magát korábban, miután a honvédelmi és rendészeti bizottság november eleji ülése után egy újságírónak azt mondta, a Belügyminisztérium vett a kémszoftverből, és ebben semmi kivetnivalót nem lát. A Belügyminisztérium ezt követően közleményben jelentette ki: „Magyarország demokratikus jogállam, nemzetbiztonsági és bűnüldöző szolgálatai 2010. május 29. óta illegális megfigyelést nem folytattak és nem folytatnak, minden személy esetében minden időben a hatályos jogszabályoknak megfelelően jártak és járnak el, ahogy teszik ezt a jövőben is”.

Pintér azt is mondta, hogy a magyar választási rendszerbe nem lehet informatikailag beleszólni, méghozzá azért, mert papír alapú a választás. A miniszter szerint biztonságos és demokratikus választások várhatóak, a rendőrök pedig fegyvertelenül fogják a szolgálatukat ellátni áprilisban.

Hozzátette egy másik kérdésre válaszul, nem merült fel az ellenzékről vagy ellenzéki képviselőkről, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelentenének. Kövér László viszont erről beszélt nemrég a titkosszolgálatok előtt.

A kémszoftverrel kapcsolatban Vadai Ágnes tett fel több kérdést Pintér Sándornak, a DK-s politikus viszont nem tagja a nemzetbiztonsági bizottságnak. A Demokratikus Koalíciónak egyáltalán nincs itt delegáltja, ezért a törvény lehetővé teszi, hogy Vadai tanácskozási joggal vegyen részt az üléseken. Ahhoz, hogy egy zárt ülésen is ott lehessen, ezt a bizottságnak meg kellett volna szavaznia, hosszas vita után viszont a négy fideszes képviselő leszavazta a dolgot. A három ellenzéki képviselő, tehát Stummer János, Ungár Péter és Molnár Zsolt jelezték, így nincs értelme megtartani az ülést, ezért berekesztették a meghallgatást. Vadai többek közt arra kérdezett volna rá, felülvizsgálják-e azokat a megfigyeléseket, amikre Völner Pál adott engedélyt. 

Molnár Zsolt: Át kell gondolni a titkos információgyűjtés engedélyezésének folyamatát

A bizottság tagjai az ülést követően sajtótájékoztatót tartottak, itt Stummer János arról beszélt, eredetileg csak hárman terveztek beszélni. Miután viszont Vadai jelenlétét ellehetetlenítette a kormánypárti többség, vele együtt álltak ki a sajtó elé. „A Fidesznek a Pegasus-ügyben hónapok óta tartó szabotázsakció-sorozata tovább folytatódik”, mondta Stummer, aki szerint minden lehetséges úton próbálják ellehetetleníteni, hogy az országgyűlési képviselők szakszerű és kimerítő tájékoztatást kapjanak arról, mire, hogyan és kikkel szemben használták fel a kémszoftvert. (A Direkt36 több cikkben is foglalkozott azzal, hogy újságírók, üzletemberek, ügyvédek telefonjain is megtalálták az oda telepített kémszoftvert.)

Molnár Zsolt úgy fogalmazott, nemcsak Vadait, de a megmaradt magyar demokratikus intézményeket érte brutális támadás a Fidesz részéről. Szerinte világos, hogy szükséges a nemzetbiztonsági célból történő titkos információgyűjtés engedélyezésének átgondolása. Nemcsak azért, mert korábban Völner Pál gyakorolta ezt a jogkört, ettől függetlenül is tenni fognak is erre javaslatot. A bizottsági ülésen továbbá egyértelművé tette a belügyminiszter, hogy romló járványügyi adatok esetén sem lehetetlenül el a választás, fogalmazott az MSZP-s képviselő.

Vadai: Varga Judit megsértette-e a nemzetbiztonsági törvényt?

Ungár Péter a Pegasus-ügy kapcsán egy komikus, de még inkább tragikus mozzanatot emelt ki. Mint mondta, Vadai a honvédelmi és rendészeti bizottság tagja, amely elnökének, tehát Kósa Lajosnak zárt ülés után „sikerült államtitkot kiszivárogtatnia, ezt viszont képességhiány miatt pontatlanul tette.” Az ügyészség úgy döntött, nincs itt semmi látnivaló, miközben szerinte ha bármelyik ellenzéki képviselő ennek az ezredét megtette volna, másnap a Magyar Nemzetben megírták volna, elindult államtitoksértésért az eljárás, ezért pedig hány év börtön jár. Ennek ellenére Vadai úgy, hogy korábban a nemzetbiztonsági bizottság elnöke volt, továbbá át van világítva, nem hallgathatta meg Pintér válaszát. Pedig a DK-s képviselőnek is fennállt volna a titokviszonya. „Az, hogy mi az államtitok, semmilyen szinten nem törvénykategória a Fidesznél, hanem politikai kommunikációs kategória”, fogalmazott az LMP-s politikus.

Vadai Ágnes azt mondta, két egyszerű kérdése volt. Szeretett volna betekinteni a nemzetbiztonsági bizottságnál és esetlegesen a Belügyminisztériumnál a beszerzéssel kapcsolatos dokumentációba. Még sürgetőbb lenne pedig annak megválaszolása, ami szerinte nem a zárt ülés kategóriájába tartozik: Varga Judit megsértette-e a nemzetbiztonsági törvényt, amikor a külső engedélyhez kötött információszerzést, a Pegasus telepítésének lehetőségét tartósan olyan személyre osztotta ki, aki erre a törvény alapján nem jogosult. A feladatkört ugyanis a törvény szerint kizárólag a miniszter láthatja el, állandó jelleggel nem adhatja ki a kezéből. „A héten derült ki, hogy Völner súlyos korrupciós ügybe keveredett, amely jelen pillanatban csak a bírósági végrehajtás kérdését érinti, de nem látjuk ezeket a dokumentumokat, így élnem kell a gyanúperrel, azért is akadályozták, hogy a kérdésre választ kapjak, mert nem pusztán bírói végrehajtói kérdés van Völner esetében. Előfordulhat, hogy a Pegasus ügyében kialakított engedélyezési eljárás is problémát okoz”, jelentette ki a DK-s politikus.