Szijjártó Péter az uniós külügyminiszter találkozója után kizárólag kormánypárti médiumok brüsszeli tudósítóinak tartott „sajtótájékoztatót”, amelyen az orosz-ukrán háború kitörésének harmadik évfordulóján csak Ukrajnáról beszélt. Eközben a hvg.hu írása szerint számos alkalommal elmarasztalta az Európai Uniót, mert szerinte az EU háborúval kapcsolatos politikája súlyos kudarcot vallott az elmúlt három évben.
„Kudarcot vallottak a szankciók, a fegyverszállítások, és a 130-140 milliárd euró Ukrajnába juttatása is” – sorolta Szijjártó, hozzátéve, hogy a „további tragédiák” megelőzésének egyetlen eszköze a „béke minél előbb”. A magyar külügyminiszter úgy gondolja, hogy Ukrajna minden nap tovább gyengül, ezért „minden reményünk” az amerikai-orosz tárgyalásokban van. De – tette hozzá – a háborúpárti európai liberálisok nem szeretnék, ha az amerikai-orosz tárgyalások sikeresek lennének, sőt ennek megakadályozására szövetkeznek és akciót készítenek elő. A magyar tárcavezető úgy fogalmazott, hogy egy olyan nagy pénz- és fegyverszállítási csomag készül, amelynek nyomán Ukrajna nemet tud mondani egy „valaki által rossznak mondott alkura”. Elmondása alapján 20 és 40 milliárd euró közötti összegekről van szó. De ehhez egyhangú szavazat szükséges, a magyar kormány azonban vétóra készül.
„Nem járulunk hozzá, nemmel szavazunk minden kezdeményezésre, ami veszélyezteti az amerikai-orosz tárgyalások sikerét” – mondta Szijjártó, aki elvakultnak nevezte az egyik külügyminisztert, aki állítása szerint arról beszélt a tárgyalóteremben, hogy az USA átvette az orosz narratívát.
Ahhoz, hogy Ukrajnával megnyissák az első csatlakozási fejezeteket, Szijjártó Péter egy olyan kisebbségvédelmi akciótervet követelt, amit az ukránok korábban megígértek, de a beérkező javaslat csak párszor említette a kárpátaljai magyarokat, így „fájdalmasnak látszik az európai integrációs folyamat”. Szerinte az Európai Bizottság a kisebbségvédelemnél és energiaügyben sem azt mondja a tagjelölt Ukrajnának, hogy soha nem léphet be, ha sértik a mostaniak érdekeit, hanem a már tagok fogadják ezt el.
„Most már kezdünk úgy hozzáállni ehhez az ügyhöz, mintha mi függenénk az ukránoktól. Mintha az ukránok finanszíroznának minket. Mintha az ukránok lennének tagjai egy olyan integrációnak, amelynek mi akarunk a tagjai lenni. Hát a nagy f…” – harapta el a Telex írása szerint a mondat végét a magyar külügyminiszter. „Tehát nem így van” – tette gyorsan hozzá. Az ukránok függnek a nyugati támogatásoktól és két olyan integrációnak is része akar lenni, ami a magyar kormány egyhangú döntéséhez kötött, így az akaratával szemben nem léphet be.
Bármely akkreditált újságíró számára nyilvános sajtótájékoztatót tartott viszont Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője. Itt kijelentette: „Nem kérdés, hogy ki az agresszor és ki az áldozat”. Megerősítette, hogy az EU-ban már a 17. szankciós csomagról tárgyalnak és egy újabb pénzügyi támogatásról, amelyet majd a március 6-i rendkívüli EU-csúcson kell véglegesíteni. Kallas azt is elmondta, hogy kedden az Egyesült Államokba utazik, ahol többek között Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel is tárgyal.
A főképviselő az Ukrajnának nyújtandó segítségről úgy fogalmazott, hogy az erre vonatkozó javaslat széles körű támogatás élvez, de ezek a döntések időt igényelnek, „azonban nincs időnk”. Az orosz-amerikai tárgyalásoktól pedig ezt mondta: „Nincs megegyezés nélkülünk, Ukrajna nélkül, mert az egyszerűen nem fog működni”. Végül megjegyezte azt is, hogy volt olyan ország, amely ellenezte a szóban forgó újabb, jelentős pénzügyi támogatást, azonban most már a támogatók oldalán van. Az eddigi nyilatkozatok alapján ebben a csoportba alapvetően két ország tartozott: Szlovákia és Magyarország. A magyar kormány álláspontja nem változott.
.
