Magyarország a jövőben nem kíván részt venni a mára politikai eszközzé silányodott, presztízsét vesztett Nemzetközi Büntetőbíróság munkájában – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az Országgyűlésben, ahol bemutatta a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) való kilépésről szóló törvényjavaslatot.
Hirdetés
Emlékeztetett arra, hogy Magyarország egy kormányhatározat alapján 1999 elején írta alá a Római Statútumot, majd ezt 2001-ben az Országgyűlés is megerősítette, ennek ellenére azonban ez a mai napig nem része a magyar jogrendnek, ugyanis nem hirdették ki. Rámutatott, hogy a kilépésről ennek ellenére mégis a parlamentnek kell döntenie, ezt követően pedig ő maga fog majd erről írásos értesítést küldeni az ENSZ főtitkárának, s a kilépés ezután egy évvel ezután hatályosul.
A miniszter szerint „jól látható, hogy ha zajlik egy-egy konfliktus a világban, nemzetek, országok közötti konfliktus, akkor mindenki megpróbálja a nemzetközi szervezeteket úgy átpolitizálni, hogy azt a saját politikai céljaira aztán fel tudja használni”. „A nemzetközi szervezetek soha nem valamilyen politikai cél, partikuláris politikai érdek alapján jönnek létre, hanem azért, hogy az adott szakterületen a megfelelő nemzetközi tárgyalási, megbeszélési felületet, platformot, lehetőséget biztosítsák akár vitában álló felek részére is” – tette hozzá. Majd hangsúlyozta, hogy ez különösen igaz az ENSZ intézményeire, az ugyanis a hasonlóan gondolkodó országok integrációjának számító Európai Unióval vagy NATO-val ellentétben épp azért jött létre, hogy az egymással ellenséges viszonyban lévő felek számára is biztosítsa a párbeszéd lehetőségét. Szijjártó szerint a nemzetközi jogi szervezetekben, a nemzetközi bírói testületekben „a politikának, a geopolitikai megfontolásoknak egyszerűen semmi keresnivalójuk nincsen, márpedig az utóbbi időben súlyos aggodalmak fogalmazódtak meg az ICC pártatlanságával, politikamentességével kapcsolatban”.
A miniszter úgy vélekedett, hogy mára ezen aggályok beigazolódtak, s világossá vált, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságot politikai eszközzé silányították. „Nemcsak hogy politikai eszközzé silányodott a szervezet, hanem a presztízsét, a megbecsültségét, sőt most már a komolyságát is elveszítette” – fogalmazott, sérelmezve, hogy tavaly év végén az intézmény elfogatóparancsot adott ki Izrael kormányfőjével és volt védelmi miniszterével szemben. – Magyarország nem kíván részt venni egy átpolitizált bírói testület munkájában. Magyarország nem kíván a részese lenni a jövőben a Nemzetközi Büntetőbíróság politikailag motivált akcióinak. Ezért arra kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy fogadja el törvényjavaslatunkat, és döntsön úgy, hogy Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból, és felmondja a korábban aláírt Római Statútumot" – összegzett.
