A kormány és a pedagógus szakszervezetek álláspontja összeegyeztethetetlen, ezért biztosan bíróság dönt majd a január 31-re tervezett kétórás figyelmeztető sztrájkról – mondta a Magyar Hangnak Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnöke. Az érdekképviselet nem tartja elégségesnek a kormány ajánlatait, azt pedig álságosnak nevezte, hogy a sztrájk járványügyi veszélyt jelentene.
Figyelmeztető sztrájkot hirdet január 31-ére a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közös sztrájkbizottsága, és ha ennek sem lesz hatása, várhatóan március közepén lehet egy újabb, határozottabb munkabeszüntetés – ezt az után jelentette be a két szakszervezet, hogy szerdán ismét sztrájktárgyalásokat folytattak a kormánnyal. Legközelebb január 12-én ülhetnek tárgyalóasztalhoz a kormány és a szakszervezetek képviselői.
A két érdekképviselet korábban négy fő pontban fogalmazta meg sztrájkköveteléseit, egyebek között érdemi béremelést és a pedagógusok munkaterheinek csökkentését követelve. Utóbb egészítették ki a listát azzal, hogy vonják vissza vagy módosítsák az állami intézményekben dolgozó pedagógusok kötelező oltásáról szóló rendeletet.
A kormány 10 százalékos ágazati szakmai bérpótlékkal reagált a követelésekre, amely a PSZ számításai szerint csupán 9,1 százalékos bértömeg-növekedéssel jár, és amit mindkét szakszervezet egyértelműen túl kevésnek tart. Ráadásul alapbéremelést akarnak és nem bármikor visszavonható bérpótlékot. Totyik Tamás elmondta: a tárgyalásokon a kormány ezen kívül a szakképzetteknek járó garantált bérminimum emelkedésére hivatkozott, mint pedagógus béremelésre, ez azonban a szakszervezet szerint elfogadhatatlan. Ez azt jelentené, hogy egy 12 éve a pályán lévő tanító akkora fizetést visz haza, mint egy pályakezdő szakmunkás.
Ami az óraszámok csökkentéséről szóló követelést illeti: a kormány a mostani 22–26 óra helyett 22–24 órában maximálná a hetente tanítással leköthető órák számát, ez azonban Totyik Tamás szerint csak látszat, hiszen a kormány ajánlata szerint továbbra is fenntartanák a mozgó óraszámot, vagyis a helyettesítéseket továbbra sem kellene beleszámítani ebbe az óraszámba.
Elmondása szerint ez a helyzet már most azt okozza, hogy Magyarországon korábbi kutatások szerint Európában a második legmagasabb, egy hamarosan megjelenő nemzetközi felmérés szerint pedig a legmagasabb a tanítással lekötött órák száma: ez heti 27 órát jelent, de intézménytől függően akár több is lehet. – Tudunk olyan iskoláról, ahol az intézmény éves beszámolója szerint is 31 órát tanítanak a pedagógusok hetente – érzékeltette Totyik Tamás, aki szerint ez tarthatatlan, mert fizikai és szellemi képtelenség ennyi órát színvonalasan megtartani. Versenyképes bérezés nélkül szerinte csak a munkaterhek további növelésével és a kisebb vidéki iskolák bezárásával lenne tovább működtethető az oktatás. Csakhogy már most is minden ötödik iskolában tanít szakképzetlen pedagógus, és kételyei vannak azzal kapcsolatban is, hogy minden nyolcadikost és érettségizőt minden tárgyból a megfelelő szaktanár készít fel a felvételire.
A jövőre vonatkozó ígéretek a szakszervezeti vezető szerint egyelőre homályosak, nincs semmilyen konkrét ígéret, és bár 2023-ra, vagyis már a parlamenti választás utánra a közoktatás felülvizsgálatát és béremelést ígér a kormány, Pósán László fideszes országgyűlési képviselő nemrég egy interjúban arról beszélt, ennek „ára” a közalkalmazotti státusz megszűnése lehet, ami Totyik Tamás szerint megnyirbálná a közoktatásban dolgozók jogait, ezért nem támogatják.
Mint elmondta: olyan messze áll és annyira összeegyeztethetetlen a pedagógus-szakszervezetek és a kormány álláspontja, hogy biztosan bíróságnak kell majd kimondania, hogy miként lehetséges megtartani a figyelmeztető sztrájkot. A kormány azzal érvel, hogy járványügyi veszélyt jelentene, ha a szakszervezetek önkéntes felajánlása szerint munkáltatónként egy helyszínen biztosítanának gyermekfelügyeletet a sztrájk napján.
Totyik Tamás álságosnak tartja ezt az érvelést azok után, hogy a Lázár Ervin-programban egy időben 15–20 iskolából utaztatnak gyerekeket Budapestre például cirkuszi előadásokra, ahol maszk nélkül vettek részt hatodik osztályos, vagyis még biztosan oltatlan gyermekek, de hasonlóan nagy számban utaztatták a gyerekeket nemrég a vadászati kiállításra is.
A pedagógussztrájkkal kapcsolatban régóta vita van a kormány és a szakszervezetek között arról, hogy az oktatás a „még elégséges szolgáltatás” körébe tartozik-e, tehát a nemzetgazdaság működése érdekében biztosítani kell-e sztrájk idején is a szolgáltatást, hasonlóan például a közműszolgáltatókhoz vagy a tömegközlekedéshez.
A kormány szerint igen: a sztrájkról az az elképzelésük, hogy a pedagógusok az órák 75 százalékát sztrájk idején is tartsák meg. Fizetést azonban ezért nem kapnának, hiszen sztrájkolnak. A szakszervezetek jogi álláspontja szerint azonban az oktatás nem tartozik a még elégséges szolgáltatással érintett ágazatok közé, mivel a nemzetgazdaság működéséhez nem feltétlenül szükséges. Totyik Tamás szerint a kormány érvelése csak azt jelzi, hogy a munkavállalók sztrájkhoz való alkotmányos jogát akarják kiüresíteni.
