– Lehet racionális magyarázat arra, hogy a felújítás ellenére sem csökken az eljutási idő a Budapest–Miskolc fővonalon – mondta lapunknak Meleg János, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke. Ennek egyik oka az lehet, hogy noha átépítettek Miskolc és Mezőkeresztes-Mezőnyárád között a pálya bal vágányát, a vonal egészét tekintve ez egy rövidebb szakasz, és máshol vannak sebességkorlátozó lassú jelek a pálya állapota miatt. Másrészt – folytatta – a kedvezményes árú bérletek miatt megnövekedett az utazási kedv, ezért egyes állomásokon nagyobb fel- és leszállási időt biztosíthatnak. Az ország másik részében, például a Balaton környékén a kerékpárral közlekedők fel- és leszállása miatt többször hosszabb ideig kell az állomásokon állnia a vonatnak.
Az elnököt annak apropóján kerestük meg, hogy Vitézy Dávid közlekedési szakember – fővárosi önkormányzati képviselő – azt vetette fel a közösségi oldalán, hogy a december 14-e után érvényes új menetrendben nem javul a menetidő Miskolc és Budapest között. A 2023 decemberében 10 perccel megnövekedett menetidő nem áll vissza annak ellenére sem, hogy Miskolc és Mezőkövesd között megtörtént a felújítás. Ezért szerinte nem kerek valami.
A MÁV közlése szerint a felújítás első felében, a Miskolc és Emőd közötti 15 kilométeren végzett a MÁV FKG felépítménycserét: az új 120 méter hosszú sínszálak lefektetése mellett kicseréltek mintegy 25 ezer betonaljat, és több mint 58 ezer tonna zúzottkövet rostáltak és építettek be speciális vasúti munkagépekkel, köztük egy 210 tonnás felépítmény-cserélő óriás géplánccal. A szeptemberben elkezdett felújítás 18 milliárd forintba került. A volt közlekedési államtitkár arra jutott, hogy ez a felújítás a szinten tartáshoz sem elég. Mint írta, jövőre sem lesz elég a központi költségvetés tervezetében vasúti felújításra szánt 20 milliárd forint.
A vasúttársaság közleménye azonban arról is szól, hogy egészen áprilisig még utómunkálatokat is végeznek, ezekre a téli időszak hőmérséklete miatt jelenleg nincs mód (például a felújított szakaszon a vágány úgynevezett semleges hőmérsékletének kialakítását, ágyazatpótlást, a vágányok és a felső vezetékek utószabályozását, valamint a vízelvezető árkok és a hídmeder takarítását). Az októberben befejezett Miskolc és Emőd közötti szakaszon már 100 km/órára emelték a megengedett maximális sebességet, a menetrendváltástól pedig várhatóan 120-ra növelik a szabályozás elvégzése után. Míg az Emőd és Mezőkeresztes-Mezőnyárád közötti szakaszon várhatóan december közepén végzik el a szabályozást, amely a 100 km/órás engedélyezett sebességre emeléshez szükséges, addig ezen a részén 80 km/órával haladhatnak a vonatok. A most befejezett szakaszon a következő, 120 km/órára történő sebességemelés jövő év elején várható. Emellett más kisebb sebességkorlátozások megszüntetését is ígérte a MÁV.
Meleg János, a Vasutasok Szakszervezetének elnökét a vasúti létszámhiányról is kérdeztük. Szerinte továbbra is küzd a vasút a problémával. Elmondása alapján a végrehajtó szolgálatban létszámhiányosnak számít a forgalmi szolgálattevő, a jegyvizsgáló, a mozdonyvezető munkakör, ezért a túlórák nem ritkák. Mint mondta, a fiatalok számára a vasút nem olyan vonzó, mint korábban.
Ugyanakkor – tette hozzá – a Vasutasok Szakszervezete sikeresen lobbizott azért, hogy az eredetileg bejelentett szűkebb MÁV-os munkavállalói körnél többen kaphassák meg az úgynevezett hőségpénzt a nyári kánikulában végzett munkáért. A rendkívüli egyszeri juttatást Lázár János építési és közlekedési miniszter jelentette be tavaly augusztusban, amikor hosszú időn át 35 és 40 fok között alakult a legmagasabb hőmérséklet az országban, az állami közlekedésben dolgozóknak pedig gyakran klimatizálás nélkül kellett helytállniuk. Az egyszeri 200 ezer forintos juttatást SZÉP-kártyára utalták a munkavállalóknak. Mint Meleg János elmondta, eredetileg csak a fizikai dolgozók kaptak volna a juttatásból – mozdony és buszvezetők, forgalmisták, pályamunkások, karbantartók, karbantartók és szerelők – ám később bővült a kör: végül mintegy 10 ezerrel többen kapták meg a kiegészítést, mint azt tervezték. Az elnök azt szeretné, ha a jövőben minden ágazati munkavállaló jogosult lenne a hőségpénzre, hiszen az irodákban dolgozók is gyakran klimatizálás nélkül voltak kénytelenek dolgozni.
