A Budapestre kirótt szolidaritási adó újabb havi tételét, 2 milliárd forintot inkasszált a Magyar Államkincstár (MÁK) a Fővárosi Önkormányzat számlájáról. Erről Varga Mihály (Fidesz-KDNP) pénzügyminiszter közölt bejegyzést a közösségi oldalán azzal a felütéssel, hogy a „főpolgármester nem mentesül az adófizetés alól”. Mint megtudtuk, az idei évre kivetett szolidaritási adó januári tételét vonták le a főváros számlájáról, amelyre korábban azonnali jogvédelmet kapott.
Mint Kiss Ambrus főpolgármester-helyettestől megtudtuk, az önkormányzat korábban úgynevezett azonnali jogvédelmet kért a szolidaritási adó januári és februári tételére, ez azt jelenti, hogy nem lehet tőlük azt levonni. A Fővárosi Ítélőtábla ugyanakkor a januárra vonatkozó kérelmet elutasította, így lehetősége nyílt a kincstárnak a 2 milliárd forintos követelés leemelésére. Az erről szóló értesítést egyébként hétfőn kapták meg. A főváros a februári tételre is azonnali jogvédelmet kért, hasonló ítéletre számítanak.
Ezzel a jogi eszközzel azért élt a Fővárosi Önkormányzat, mert Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes szerint az önkormányzat az elvonások, köztük a megemelt szolidaritási adóteher következtében lényegében 0 forinttal fordul egyik évről a másikra. Az év első két hónapjában nagy összegű bevétel nincs, a költségvetés az iparűzési adóbevétel révén töltődik fel valamelyest, amely március 15-én, május 31-én és szeptember 15-én érkezik. Ezért éltek az azonnali jogvédelemmel az év első két hónapjára, ugyanakkor a következő hónapokra már nem kértek hasonlót.
A politikus arról is beszélt, hogy 2024-ben 75 milliárd forintot kell befizetniük szolidaritási adó jogcímén, ez 2023-ban ennél 17 milliárddal kevesebb, 58 milliárd forint volt. Megjegyezte továbbá, hogy a Fővárosi Önkormányzat már 2022-ben és azóta is nettó befizetője volt a központi költségvetésnek – ahogy azt egyébként az Állami Számvevőszék is megállapította –, vagyis többet fizet be a központi költségvetésbe, mint amennyit onnan kap.
Eközben továbbra is függőben van az a bírósági eljárás, amelyet a Fővárosi Önkormányzat a Magyar Államkincstár (MÁK) ellen indított a szolidaritási hozzájárulás miatt, amelyet – ahogy Budapest példáján is látszik – nem fizetés esetén behajt a MÁK. Mint éppen a keddi számában a Népszava emlékeztetett: a Fővárosi Törvényszék tavaly, első körben tárgyalás nélkül visszautasította a keresetet, mondván, nincs hatásköre vizsgálni a Magyar Államkincstár eljárásának törvényességét. A Fővárosi Ítélőtábla azonban ebben az ügyben új eljárás lefolytatására utasította a törvényszéket. Mint írták, a főváros azzal érvelt, hogy a költségvetési törvény szembe megy az alaptörvényben foglaltakkal és a nemzetközi szabályozással, miszerint az önkormányzatok saját bevételeit és vagyonát nem vonhatja el az állam. Az Orbán-kormány azonban ezt teszi, amikor a fővárosi önkormányzattól több szolidaritási hozzájárulás befizetését kéri, mint amennyi normatívát működésre ad. A Fővárosi Törvényszék az alkotmányossági aggályai miatt Alkotmánybírósághoz fordult, kérve, hogy állapítsa meg, a felperest terhelő szolidaritási hozzájárulás elkobzó jellegű, aránytalan, és rendeljen el egyedi alkalmazási tilalmat a főváros esetében – írta a napilap.
Kiss Ambrus ennek apropóján lapunknak elmondta: noha az Alkotmánybíróságnak 90 napja van a döntésre, ez nem garancia arra, hogy ez meg is születik, mivel semmiféle szankció nem tartozik hozzá. Továbbá, ha az Alkotmánybíróság ítélkezik is, elképzelhető, hogy visszaadja a döntés jogát a Fővárosi Törvényszéknek.
– Ez az eljárás elméleti, államszervezési kérdés. Arról szól, hogy egy önkormányzat szabadon gazdálkodhat-e a bevételeivel, vagy a kormány bármikor, bármilyen mértékben elvonhatja azt, ahogy az jelenleg történik. A főváros tavaly indított túlélőprogramjából sokat tanultunk, egyebek mellett azt, hogyan kell menedzselni a várost likviditási szempontból úgy, hogy a közszolgáltatások emiatt ne szenvedjenek kárt. Már csak azért is, mert abban hiszek, hogy Magyarország gazdaságának újraindítása Budapest gazdasága nélkül nem képzelhető el. A főváros gazdasága pedig kizárólag jó minőségű közszolgáltatásokkal képzelhető el. Nonszensznek tartom, hogy a kormány egyik minisztere arról ír posztot a közösségi médiában, hogy le tud venni egy önkormányzat számlájáról 2 milliárd forintot – jelentette ki a főpolgármester-helyettes.
Pénzügyminiszter: még van tartozás
Varga Mihály a bejegyzésében arról is írt, hogy bár a főváros 102 milliárd forint adót szedett be az év első 4 hónapjában, ennek ellenére pénzeszközei április végére 9 milliárd forintra csökkentek, adósságállománya 30 milliárd forinttal nőtt. További 5 milliárd forintnyi be nem fizetett adóval még mindig tartozik a Karácsony Gergely vezette önkormányzat.
