Hiába hívták meg a szakszervezetek Gulyás Gergelyt az kérve, hogy tárgyaljon tovább Karácsony Gergellyel, a Miniszterelnökséget vezető miniszter nem jelent meg csütörtök délelőtt. A felkérés a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) székházába szólt, de csak a főpolgármester jött el. Gulyás távolléte persze várható volt, ugyanis csütörtökön délelőtt kormányinfót tartott, ahol azt is közölte, hogy nem vesz részt az eseményen.
A miniszter arról beszélt a kormányinfón, hogy nem teljesen érti, miért kapott levelet az egyik szakszervezeti vezetőtől, a dolgozók munkáltatója ugyanis a főváros, nem a kormány. Így állítása szerint a legudvariasabb megoldást választotta: nem válaszolt, mert semmi köze hozzá. Azt is megjegyezte: helytelen, ha egy szakszervezeti vezető politizálni kezd.
Gulyás szavaira reagált Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnöke. Mint ironizált, köszöni, hogy a miniszter nem fogadta el a meghívást, mert így nem okozott csalódást. Amiatt viszont nagyon szomorú volt, hogy a miniszter ilyen mértékű csúsztatást engedett meg magának, és hogy úgy állította be, hogy egyetlen szakszervezet kérte volna őt fel a tárgyalások folytatására, holott bár ő írta alá a levelet a meghívásról, az a fővárosi sztrájkbizottság nevében született, amely 27 ezer dolgozót képvisel. Leszögezte azt is, ők nem politizálnak, de azt világossá szeretnék tenni, hogy a dolgozók nem lehetnek a politikai csaták áldozatai, amelyek az elmúlt egy évben jellemezték a főváros működését. Pont, hogy szeretnék kihozni a kérdést a politikai térből. Mert a tények azt igazolják, hogy a főváros a szolidaritási hozzájárulás miatt nem rendelkezik elegendő forrással. Miután Gulyás kérésüknek nem tett eleget, hétfőtől pedig munkavállalói fórumok megtartásába fognak, ezekre is meg fogják hívni a minisztert és a főpolgármestert is. Boros Péterné MKKSZ-elnök szerint pedig ha nem kapnak majd fizetést a munkavállalók, az majd nem csak a 27 ezer érintett problémája lesz, hanem mindenkié.
Karácsony Gergely arról beszélt, ez már messze nem politikai vita, itt már emberek munkahelyről van szó. Azért van itt, hogy érvényt szerezzen a 27 ezer dolgozó jogos akaratának, hogy a város tudjon nekik bért fizetni. A magyar kormány okozta problémát a kormánynak kell megoldania, és erről most már papírjuk is van, hiszen a Kúria nemrég a főváros mellett döntött a szolidaritási hozzájárulás ügyében (igaz, ezzel kapcsolatban Budapest vezetése több pert is indított, ezek közül sok jelenleg is még folyamatban van - a szerk.) – Nem tudunk mást csinálni, mint fellármázni a nyilvánosságot, hogy a szakadék szélére vitte a kormány a fővárost – tette hozzá. Azt is megjegyezte, hogy sokadszorra hangzik el a kormánytól, hogy szóljon a főváros, ha baj van. – Jelezném, baj van – mondta Karácsony hozzátéve, nem a főváros, hanem a kormány kérdőjelezi meg a jogszabályokat.
A Magyar Hang a helyszínen azzal kapcsolatban kérdezte a főpolgármestert, hogy nyáron 10 percre saját hatáskörében leállította a közösségi közlekedést, ezután ült tárgyalóasztalhoz a kormány. Elképzelhető-e még idén ilyen típusú nyomásgyakorlás akár annak ellenére is, hogy a közgyűlés többségének tetszését ez nem nyerte el? Karácsony Gergely azt mondta: „ebben a helyzetben minden elképzelhető”, minden, amiben közös véleményen van a 27 ezer munkavállalót reprezentáló szakszervezet és a városvezetés. Épp azért indulnak a munkavállalói fórumok, hogy elkezdjenek a további nyomásgyakorló eszközökről beszélgetni. Ám ha végül nem kapnak fizetést a budapesti dolgozók, bármiről beszélgethetünk, mert nem fognak dolgozni akkor se, ha a legszebb szavakkal kérjük őket.
És hogy a szakszervezetek támogatnának-e, hogy figyelemfelhívás céljából leálljanak valamennyi időre a közszolgáltatások? Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke azt mondta, az említett 10 perces leálláshoz nem volt közük, arról a főpolgármester döntött saját hatáskörben. Azt viszont a dolgozóik tudják eldönteni, hogy ha nem kapnak fizetést, felveszik-e a munkát vagy sem, és „furcsa lenne, ha ingyen szeretne dolgozni a munkavállaló”. A szakszervezetek jogszerűen sztrájkot tudnak lebonyolítani, azt tudják szervezni. „Annyira kiélezett és reménytelen a helyzet jelen pillanatban”, hogy a sztrájkig lehet, már nem fognak eljutni, mert le fog állni a város pénz nélkül.
