A magyarok többsége szórakozásra és kapcsolattartásra használja az internetet, csak minden 4. internetező használja azt online ügyintézésre, és csak minden 5. vesz igénybe online tananyagokat, tanfolyamokat – ezt tartalmazza a GKI elemzése, amelynek címe: „Digitális kompetenciák Magyarországon”.
A tanulmány szerint a gazdasági felzárkózás egyik kulcsa, hogy a lakosságnak legyen digitális kompetenciája. Ez Magyarországon úgy néz ki, hogy a lakosság 64 százaléka rendelkezik legalább alapszintű általános digitális készségekkel, míg az uniós polgároknak a 61 százaléka. A GKI kutatása szerint a V4-es országok közt a magyarok digitális kompetenciái meghaladják a lengyelekét és a szlovákokét, és csak a csehek előznek meg minket, akik az uniós összevetésben is nagyon jól állnak.
Az elemzés szerint 2010-ben a magyar háztartások mindössze 58 százalékában volt csak szélessávú internetkapcsolat, ami akkor nagy lemaradás volt az uniós átlaghoz képest, ezt csak 2023-ra sikerült ledolgozni – az arány már 93 százalékos..
Az elemzés azt is megállapítja, hogy 2020-ban az uniós átlagtól elmaradva a magyar lakosságnak még csak a 60 százaléka vásárolt az interneten, de a Covid-járvány adott egy lökést ennek, így ugrott 70 százalékra a mutató 2023-ra, elérve az uniós átlagot.
A GKI szerint emellett éles területi különbségek tapasztalhatók, az Észak-Alföldön például 10 százalékponttal alacsonyabb az internetkapcsolattal rendelkezők aránya, mint a fővárosban, ahol 98 százalék ez az arány. Ami viszont ennél is fontosabb, hogy az elemzés szerint szembetűnőek az iskolázottságból eredő különbségek is: az alapfokú végzettséggel rendelkezők 75 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 97 százaléka használja naponta az internetet, a 16-24 évesek 100 százaléka, az 55-74 évesek körében 78 százalék az internethasználók aránya.
A GKI kutatása szerint a elengedhetetlen a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése, a periférián élők felzárkóztatása. „Mivel a digitális képességek megléte egyfajta belépési küszöb lesz a jövő munkaerőpiacán, ha nem juttatunk el mindenkit az informatikai tudás minimum szintjére, elkerülhetetlen a további társadalmi polarizáció” – olvasható a kutatásban.
